A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

PÁL József: A szegedi Boromei Szent Károly irgalomház története (1929-1951)

ezelőtt letelepedtek Szegeden, de nem volt megfelelő lakásuk. Az Irgalomház kiköltözése után, főnöknőjük - Hajtman Jolánta - fölkereste Polyák Károlyt azzal a kéréssel, hogy a megürült házat bérbe vennék a vezetésük alatt áüó Dolgozó Leányok Otthona és a szerzetesnők lakása céljából. Polyák Károly a Szociális Testvérek Társasága magyarországi főnöknőjével, Schlachta Margittal áüapodott meg a föltételekben. Ennek értelmében, az első emeleti udvari szárny kivételével, mely továbbra is a szatmári irgalmas nővérek tanulmányi házául szolgált, az egész épületet bérbe vehették. A megegyezés értelmében a kápolnát is újra fölszerelték, és a szatmári irgalmas nővérekkel közösen használták. 1939. nov. 20-án Glattfelder püspök is áldását adta a megegyezésre. (PL 3124/939) A gedói intézet fölszentelését - mint korábban már említettük - Glattfelder püspök 1940. jún. 18-án végezte. Ezen elismeréssel szólt Polyák Károly érdemeiről, és átadta neki a püspöki tanácsosi kinevezéséről szóló okmányt. (PL 2200/940) A fölszentelési ünnepségen a belügyminisztérium képviseletében Johan Béla államtitkár is részt vett. Budapestre visszatérve, június 19-én kelt levelében, miközben megköszönte a püspöknek a szíves vendéglátást, ő is elismeréssel szólt Polyák Károly áldozatos munkájáról. „Mély benyomást gyakorolt rám az az önfeláldozó és altruisztikus munka, amelyet Polyák főtisztelendő úr végez. Nagy megnyugvás számomra, hogy Excellenciád az ő munkáját jóindulatú figyelemmel kíséri. Mi is rajta leszünk, hogy őt, amennyire lehet, segítsük. (PL 1845/9409) 1942-ben ünnepelték a szatmári irgalmas nővérek rendjük fennállásának századik évfordulóját. Ez alkalomból Polyák Károly egy új (43 m hosszú és 8,5 m széles) épületrésszel gyarapította az intézetet. Ebben kapott helyet a nővérek étkezője, a kitűnően fölszerelt konyha, a mosoda, a raktár és 5 betegszoba. Ezen kívül építettek még egy kis huüaházat és két fészert a tüzelőanyag számára. Az építkezésben az is nagy szerepet játszott, hogy az 1941-es árvíz következtében megemelkedett talajvíz miatt a régi vályogépület falai erősen megroggyantak, le keUett bontani őket. Ugyancsak az évforduló évében állították föl az intézet udvarán Boroméi Szent Károly szobrát, amint egy béna kisgyereket gyámolít. (Délmagyarország 1942. jún. 28 és PL 770/942) Glattfelder püspök, mivel betegsége egyre jobban elhatalmasodott rajta, az új épületrész és szobor fölszentelését már nem tudta elvégezni, így ez utódjára, Hamvas Endrére maradt. Hamvas püspök 1944 jún. 27-én végezte el a szentelést. Beszéde, melyben alkalomhoz ülőén a kereszténység lényegét adó szeretettel foglalkozott, nyüt kiállás volt az újpogánysággal (fasizmus) szemben: „A szeretetet a régi és az új pogányság gyengeségnek nevezi, s ideálja a részvét nélküli erőszak. A szeretetet a kereszténység hirdeti, s állítja, hogy a részvét nem gyengeség, hanem vüágot alakító nagy erő, éltető és építő erő... Szent István nem terrorra, hanem a keresztény szeretet vaüására építette fel az országot, arra a vaüásra, amely az embereket önként, szeretetből vállalt engedelmességre indítja. A szeretetet kell hirdetnünk, mert nekünk nem keü az új pogányság, hanem keü a régi kereszténység." (Szegedi Új Nemzedék 1944. jún. 24)