A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

PÁL József: A szegedi Boromei Szent Károly irgalomház története (1929-1951)

Arra való tekintettel, hogy tudtommal ez az intézet, mint ilyen egyedülálló az országban, és az igazgató a felmerülő költségek legnagyobb részét maga hajlandó viselni, a kért segély megadását javasolom." Szeged, 1937. december hó 18-án" (Ugyanott) Sajnos arra már nincsenek adataink, hogy a belügyminiszter végül is mennyi pénzt küldött, de a munkálatok az 1938-as év folyamán teljes erővel folytak. Az intézet megnyitását 1939. júl. 15-re tervezték. Az építkezés még nem fejeződött be teljesen, amikor július elején már megkezdődött a gyerekek kiköltözése. (Lásd: PL 1805/940) A teljes kiköltözés július közepére ugyan befejeződött, de az épület felszentelését csak jóval később, 1940. jún. 18-án végezte el Glattfelder püspök. (Délmagyarország 1940. jún. 15) A gedói intézet nem egyetlen épületből áüt, hanem öt épületrészt foglalt magában. Ezeket a Szegedi Új Nemzedék tudósítója nyomán tárjuk az olvasó elé. „A gedói vülamos végáüomásától (Ma a 4-es vülamosnak a József Attüa sugárúton lévő utolsó előtti megáüója - P.J.) balra a réten áthaladva, egy jó ötperces utat megtéve, befordulunk, s elénk tűnik a kellemes benyomást keltő főépület, a gondozást végző Szatmári Irgalmas Nővérek lakása. (Ez ma a Trencséni u. 15. sz. alatt található - P.J.) Ebben az épületben jobbról, a folyosón haladva, foglal helyet a tágas kápolna, vele szemben a sekrestye ületve a kis vendégszoba, majd beljebb a nővérek ebédlője, szobái sorakoznak. Az udvar felé lévő részen kis kiugrás, pihenőhelyül szolgál... Beljebb haladva, az első főépületHSzárny áteüenében húzódik a régi épület, jelenleg a cselédség otthona; a gazdasági eszközök helye. Ez előtt látunk három épülettömböt és „L" alakban egy negyediket. Mindegyik ház új építkezés, vülaszerúen elhelyezkedve, egymással kényelmes összeköttetéssel. A balról elterülő csinos kiállítású épületben a fekvő kis betegeket találjuk; itt van hálótermük, ahová az előcsarnokból jutnak be, mellette ebédlőjük, fürdőjük. A II. számú épületben a fennjáró fiúk otthonát láthatjuk. Tágas hely, nagy nappalival, kis és nagy hálóval, elkülönítővel s egy bőséges terjedelmű, modernül berendezett fürdőhelyiséggel, sok zuhany, kád és lábfürdő áll a betegek rendelkezésére. A III. számú épület a fekvő nagyobb fiúk lakása, megfelelő berendezéssel. Az „L" alakban épített nagyobb ház pedig a leányok otthona. (A korábbi intézettel eüentétben, itt tehát már lányok is voltak - P.J.) Itt 40 leány elhelyezése lehetséges; egymás meüett sorakoznak a nappali, a hálótermek (két kisebb háló) és az orvosi rendelő, fürdő. Az egyes épületeket tetőzet köti össze, jó időben itt játszanak, énekelnek. Az egész épületcsoportot körülveszi egy négy és fél holdas kert, melyből kiszakított részt képez a gazdasági udvar, mellette a kertész lakásával. A baloldalon fekvő épület előtt lesz a fiúk játszótere, homokkal beágyazva; mögötte a nyári fürdőzésre alkalmas medence. Jobbról a leányok játszóterét fogjuk találni." (Szegedi Új Nemzedék 1939. jún. 29) Az épületkomplexus nagy hiányossága volt, hogy nem rendelkezett mosóhelyiséggel, így a szennyes ruhákat a Polgár utcai volt otthonba száüították, és a mosást ott végezték. A Polgár utcai volt Irgalomház épületébe egyébként 1939 decemberében a Szociális Testvérek Társasága elnevezésű szerzetesnővérek költöztek, akik ugyan már évekkel