A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

JOBBÁNÉ SZABÓ Enikő: Adalékok a Szeged és Szeged környéki olvasókörökhöz (1867-1944). A körökről a könyvtár-alapítások tükrében

fél évtized múlva a könyvtárak 1884-1885-ös országos összeírásakor az összes közkönyvtárakban 176 000 olvasót tartottak számon. Ugyanakkor 1001 magánkönyvtárat írtak össze. 1875-ben a posta összesen 26 millió folyóirat- és hírlappéldányt kézbesített. A hírlapok és folyóiratok száma 1911-1917 között 203 és 259 millió között ingadozott.

3 A könyvvel szemben az újság viszonylag könnyebben és gyorsabban vált ebben az időben a széles tömegek tájékozódási eszközévé. A könyvolvasáshoz nagyobb felkészültségre volt szükség, ez általában a magasabb iskolai végzettségűeknek nyújtott nagyobb lehetőséget. A szórakozást, művelődést az egyes rétegek a maguk számára külön-külön igyekeztek biztosítani. A nemesi származásúak úrikaszinókat szerveztek, benne könyvtárakat létesítettek, hírlapokat, folyóiratokat járattak. A polgárság legműveltebb, értelmiségi foglalkozásokat folytató rétegei hamarosan a vezető szerephez jutottak az irodalomban, a művelődésben, a tudományos életben, újságírásban, a könyv- és lapkiadásban. A munkásság és a szegényebb parasztság csak kisebb rétegei válhattak rendszeres olvasóvá, ennek akadálya elsősorban az iskolázottság hiánya. Azonban a megjelenő olvasókör, a könyvekkel, folyóiratokkal, hozzásegítette ahhoz ezt a réteget is, hogy önművelődéssel fejlődni tudjon. A két vüágháború között mind gazdasági, mind kulturális téren visszaesés figyelhető meg. A falvak lakosai eleve gyenge iskoláztatásban részesültek (több mint 5 mülió ember). Az írni-olvasni nem tudók a falvak és a külvárosok lakói. 1930-ban a 6 évesnél idősebbek 15,2 %-a, 1942-ben 12,7 %-a nem tudott írni és olvasni. A könyvtárpolitika konzervatívnak bizonyult. A háború a kis könyvtárakat sújtotta a leghátrányosabban. A minőségi romlás volt a legszembeötlőbb. A két háború közötti legjeüemzőbb könyvtártípusok: Nagy könyvtárak - az országos feladattal és állománnyal rendelkező könyvtár - pl.: Országos Széchényi Könyvtár, Akadémiai Könyvtár Egyetemi könyvtárak - pl.: az Egyetemi Könyvtár Budapesten, Kolozsvári Egyházi könyvtárak - pl.: Pannonhalma, Esztergom, Kalocsa, Nagyvárad rendelkezik könyvtárral Városi és megyei közművelődési könyvtárak - pl.: Fővárosi Nyüvános Könyvtár, Somogyi-könyvtár Szeged Hivatali, hatósági könyvtárak - pl.: Statisztikai Hivatal könyvtára Szakkönyvtárak - pl.: Iparművészeti Múzeum könyvtára, Pedagógiai Könyvtár Felsőoktatási könyvtárak - pl.: Műegyetem könyvtára, Állatgyógyászati Intézet könyvtára Középiskolai könyvtárak - pl.: tanári könyvtár mindegyikben található Népiskolai könyvtárak Népkönyvtárak Egyesületek, kaszinók, társaskörök könyvtárai Olvasókörök Szakszervezeti könyvtárak - pl.: Építőmunkások Szövetségének könyvtára 3 KOVÁCS Máté: A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében. Bp., Gondolat, 1970. 77. o.