A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

JOBBÁNÉ SZABÓ Enikő: Adalékok a Szeged és Szeged környéki olvasókörökhöz (1867-1944). A körökről a könyvtár-alapítások tükrében

A könyvtárak közül nagyságrendben a legkisebb könyvállománnyal dolgozó egyesületi, olvasóköri és népkönyvtári könyvtárakat vizsgálom a hivatalos vagy állami könyvtári intézmények meüett. Ezek a saját erejükből létrejött, a saját érdekeiket szolgáló egyleti, önképzőköri könyvtárak, amelyek az állami, iskolai, egyházi könyvtáraknál nehezebb helyzetben voltak. Az olvasókörök célja és feladata, hogy egy meghatározott társadalmi réteg igényeinek megfelelően összegyűjtse az ismeretterjesztő és szépirodalmi műveket, ezeket terjessze és alkalmasint meg is beszéljék a köri tagok. Az olvasókörök azonban nemcsak üyen céUal alakultak, hanem az érdekvédelem is szerepelt elképzeléseik között. Célom az, hogy megnézzem az általam talált anyagban, hogy hogyan hatott a vüágnézeti, ipari, kulturális fejlődés, haladás az olvasókörökre Szegeden és Szeged környékén. Megjelennek-e a vüágirodalom és a hazai irodalomi élet nagyságainak munkái az állományban? Mit forgatnak az egyes körök olvasói? És végül arra voltam kíváncsi, hogy müyen tevékenységet folytatnak még a köri tagok. Dolgozatom témája azért áü közel hozzám, mert a népélet kutatása, a néprajz megismerése együt kedvenc időtöltésem. Éppen ezért úgy érzem, hogy a népi kultúra megismeréséhez ezáltal még közelebb kerülök. A Szeged és Szeged környéki olvasókörök kutatásával már többen (pl. Bezdán Sándor, Hajdú Géza, Tóth Béla, Tóth István, stb.) foglalkoztak. Sajnos adatközlők már nagyon kevesen vannak, a körökről maradt levéltári, muzeális anyag is igen szegényes. Megpróbáltam az általam talált anyagot a már leírtakkal összevetni, lejegyezni más, számomra érdekes szempontok alapján. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A dualizmus időszakában az osztályeüentéteket, amelyek már korábban is megvoltak, a kiegyezés hatalmi rendszere és a kapitalizmus fejlődési viszonyai tovább mélyítették. Egyrészt a parasztság előtt zárult be a fejlődés útja, másfelől a tőkés fejlődés következtében nőtt az iparban, közlekedésben, kereskedelemben a fizikai dolgozók száma, és ezzel szükségszerűen nőtt a munkásság gazdasági és politikai súlya is. Az elégedetlen munkásság, parasztság politikai, gazdasági szervezkedéssel, politikai, kulturális önképzéssel pl. munkásegyletek, olvasókörök, sztrájkok szervezésével igyekezett helyzetét a társadalmi harcban megerősíteni, érdekeit megvédeni. üyen körülmények között alakult ki a magyar és más népek kultúrája. A könyv- és lapkiadás, ületve terjesztés mennyisége és minősége, a köz- és magánkönyvtárak száma, színvonala és használata aszerint alakult, hogy az olvasóközönség egyes rétegei és csoportjai müyen igényeket támasztottak vele szemben. Az írásbeli közlés iránti igény élesebben jelentkezett, mivel a társadalmi küzdelmek egyik legfőbb eszközévé vált. Az olvasótábor nagysága attól függ, hogy müyenek az olvasási folyamat létrejöttéhez nélkülözhetetlen előfeltételek az írás és olvasás tanítása, és annak ismerete, az olvasók müyen mértékben tudnak hozzájutni az olvasmányokhoz. Ezek meüett döntően befolyásolta az olvasóközösségek nagyságát és összetételét: a közösség művelődési szokásai, a foglalkozási és kereseti lehetőségek, a munkaidő és szabad idő aránya, a település és a családi körülmények, az iskolázás színvonala. Az olvasóközönség viszonylag szűk körű és kisigényű volt. A könywásárlók számát a XIX. század negyvenes éveit ületően 60 000-re, 1870 körül 100 000-re becsülték. Más-