A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

JOBBÁNÉ SZABÓ Enikő: Adalékok a Szeged és Szeged környéki olvasókörökhöz (1867-1944). A körökről a könyvtár-alapítások tükrében

ADALÉKOK A SZEGED ÉS SZEGED KÖRNYÉKI OLVASÓKÖRÖKHÖZ 1867-1944 A körökről a könyvtár-alapítások tükrében JOBBÁNÉ SZABÓ ENIKŐ Feltűnt előttem hazánk állapotja, literatúránk, tudományink, művelődésünk állása, minden előítéletek s hazánknak ismeretlensége a külföldön! s szívem elfogódott. Ha vajon maga a magyar-e oka e hátramaradtának a művelt világból? Miért, hogy e nemzet csak örökös messzerémlő vágyás közt eped? CBölöni Farkas Sándor) A XIX. század második felében a vüág iparosodása idején, amikor megrendezik az I. vüágkiáüítást Londonban, beindul Jedlik dinamója, megindul Londonban az első földalatti vasút, Tisza Kálmán még csak sürgetni tudja a magyar iparosodást. Az oktatásügy területén azonban Tisza jelentős eredményeket szerez. A fejlődés üteme a könyvtárügynek is kedvez. Megjelenik az új polgári könyvtári rendszer, amelynek egyik fő jeüemzője a különböző könyvtár - típusok egymás melletti működése. A kor új típusú könyvtárai nyüvános vagy legalább részben nyüvános könyvtárak.

1 Nem csoda, hogy erre igény is van, mivel a vüágon az ipari fejlődés eredményeit közlik, a tudományos kísérleteket publikálják, és igen sok író, költő műveivel az emberek különböző jogaiért száll síkra: pl.: Harriet Beecher Stowe a Tamás bátyja kunyhójával, amely 1852-ben bestseller lett, vagy a Bronte nővérek munkái, ők az asszonyok jogainak védelmében szálltak síkra a toü és papír segítségével. Arany János megírja a Walesi bárdokat, Jókai pedig a Fekete gyémántokat a gazdasági válság hatásaként. Amíg a vüágban jelen vannak a különböző stüusú, műfajú, tartalmú könyvek, folyóiratok, addig egy 1928-as Délmagyarországi cikkben az Alföld, ezen belől Csongrád megyéről ezt olvasni: „...Megdöbbentő adatok a magyar Alföld szaharai állapotáról. A tápai réten 50 százalék az analfabéta, a csongrádi tanyákon a gyerekek hülyék, vakok, nyomorékok... A tápai réten a 850 lakosnak 50 százaléka analfabéta. Az iskola megközelíthetetlen, és 6 osztályt egyetlen tanteremben tanítanak. A legsiralmasabb afrikai gyarmati áüapotok ezek."

2 Sajnos a gazdasági helyzet a kultúra alulértékelésének a ténye és eredménye a fent említett cikk. Az emberek gondolatába a könyv, könyvtár nem jelenik meg. Hiába a vüág fejlődése, ha az el sem juthat mindenkihez. 1 FÜLÖP Géza: A könyv és könyvtári kultúra a kapitalizmus időszakában 8. 2 TÓTH B.: Az első világliáborútól a község felszabadulásáig. In: Tápé története és néprajza. Szeged. 115. o.