A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
FÁRI Irén: Szegedi betyárfényképek
lés feladata az intézmény teljes felszámolása volt. A rabok felhalmozott és addig megőrzött holmiját elárverezték, az iratokat továbbküldték. Néhány év múlva a nagy árvíz után a szegedi várat, minden titkok tudóját a város elbontatta, a kevés szerencsés túlélő pedig mélyen hallgatott évtizedekig. A Szegedi Napló 1899-es Karácsonyi Könyvében 35 részletes történet található Ráday működéséről és a perbefogott un. kecskeméti bandáról, melyet teljes terjedelmében közlünk. A szerző - Ruszti R.J., azaz Reizner János, nemcsak a történész hitelességével, hanem a szemtanú bizonyságával tud szólni az eseményekről. Erről Herman Ottónak - aki a magyar ősfoglalkozások kutatása közben a pásztorok és juhászok nyelvi anyagát az eüenük folytatott perek anyagában akarta tanulmányozni - így ír az 1898. október 30-án keltezett levelében: „Szívesen szolgálunk e tekintetben anyaggal, de erre nézve mégis a leghálásabb dolog volna, ha az aradi törvényszéknek levéltárában kezelt Muzslai Gyarmati János, Bajdor János, Tükör Gubicza József, Habrán György, Füles Faragó József, Darabant Imre és társai 1871/2 évi monstruous bűnügyi iratait nézné át. Ebben több mint 70 vádlott és vagy 300 tanú szerepel, (a híres kecskeméti banda, kiket Ráday fogdosott össze és az aradi delegált tv. szék ítélt el Szegeden) mind, egytől- egyik juhász, bujtár, pásztor, gulyás ember és »lókötő«". A betyár életre vonatkozó leghálásabb adattárat talál ebben, a hol a gúnynevek is nagy bőségben szerepelnek. E bűnperben én a matadornak, Bajdornak voltam védője, s onnan ismerem jól az iratokat. Baj dort kora és a puszták népe úgy ismerte, mint egy hőst, telve nemes irányokkal. Bomlott utánna az asszony nép, pedig voltakép a betyárok közt is a legaljasabb volt, ki képes volt kenyeres czimboráját galádul elföldelni, és az ágról szakadt szegény özvegynek libáját ellopni. De a poézis romantikus hőssé avatta." Mivel Reizner még őrizte az egész vádlevelet, amely egy testes kötetet alkotott, fölajánlotta Herman Ottónak átolvasásra arra az esetre, ha az aradi törvényszék levéltárából már kiselejtezték. „Egyébként az emütett monstruosus kecskeméti bűnperre vonatkozólag előzetesen is igen sok felvüágosítással szolgálhat Budapesten dr. Edvi Dies Károly nyug. kir. ügyész (vak), ki akkor Pest.P.S. várm. ügyésze és az említett perben vádló volt." Reizner János 1871. március 27-én kapott ügyvédi oklevelet, 1872. január 4-én Szeged város aljegyzőjévé választották. Véleménye Ráday tevékenységéről hitelt érdemlő, hiszen a zárt várfalak mögé a kijelölt helyi védőügyvédeken kívül másnak betekintése OH nem volt. A Hermannak felkínált és elküldött vádlevél ma nincs meg, ezért különösen érdekes amit a Szegedi Napló Karácsonyi Könyvében közzétett az ügyről. Adatait az általa is idézett szemtanú Edvi Illés Károly adataival és a helyi lap, a hetente háromszor megjelenő Szegedi Híradó cikkeivel vetettük egybe. „A magyar Alföld történetének egyik legszomorúbb korszaka a hatvanas évekre, a rövid ideig tartott 1861. évi alkotmányos vüág után következet »provisorium« időszakára esett. Ennek az időnek és az akkori kormányzatnak legfőbb alakja s vezetője Schmerling volt, Magyarország közismeretű eüensége. 35 Ruszti R. J. 1899. 150-168. 36 FARI-KŐHEGYI 1991. 298-299. 37 A kecskeméti bűnper vádiratát kiosztották a védőknek. ,,..a védők külön jegyet kaptak, hogy a várba bármikor bejuthassanak." SzH 1871. november 19.
