A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
FÁRI Irén: Szegedi betyárfényképek
fogások folytatódtak, az ítélkezés minden sürgetés eüenére nehezen haladt. A vallomások alapján gyakran tíz - tizenöt évvel azelőtt elkövetett bűnökre derült fény, rablógyükosságokra, rablásokra, boltfeltörésekre, melyekben az szereplők, vagy orgazdák ugyanazok a személyek voltak. 29 A tárgyalásokat felfokozott érdeklődés kísérte. A vár déli kapujára függesztették ki a nyüvános tárgyalások menetét és az ítéleteket. 1870. novemberében új tárgyalási termet kellett berendezni. Ezt a részt - a déli kaputól balra az első épület - kerítéssel választották el a vár többi részétől. 30 A tárgyalásokra a belépti jegyeket a kir. biztosi irodában (Kálvária utca, Felmayer-ház) és Halász Bálint deleg. törvényszéki jegyzőnél lehetett igényelni. Az 187 l-es évben a viszonylag egyszerű ügyek kerültek tárgyalásra, novemberre elkészült a vádirat a Kecskemét környékén elkövetett bűnökről és elkezdődött a Bácskában ténykedő csoport ügyeinek tárgyalása. 1871 végén a pest megyéből delegált bíróság befejezte szegedi működését: „a kecskeméti nagy bűnpör még csak a védőbeszédek egy részének beírásáig haladt" vagyis félbemaradt - írta több évtized távlatából (1891-ben) az eseményeknek mindvégig részese oq Edvi Hies Károly ügyész, aki még a pest megyei bírósággal érkezett Szegedre. Ráday királybiztosi megbízatását éles képviselőházi vita után január végén újabb tíz hónappal meghosszabbították. Ráday hosszas távoüét után február végén érkezett vissza Szegedre ugyanakkor az Aradról delegált törvényszék is megérkezett. Az új bíróság, amely kezdetben négy bíróból, későbbi kinevezésekkel nyolc bíróból állt: „a szükség által kényszerítve" igyekezett meggyorsítani az ítélkezést „Olyan volt a bíróság, mint aratás után a cséplőgép, melybe szünet nélkül rakják a kévéket." Az aradi törvényszék első ülésétől márciusi.-július között 180 rab ítélete született meg, 10 egyént főbenjáró bűnökért - rablógyükosság, rablás - 20 évre, 18 rabot 3-6 évre, a többieket rövidebb időre ítéltek tolvajlás, bűnpártolás, orgazdaság vesztegetés stb. miatt. 34 A belügyminisztérium 1872. október 31-ével megszüntette a királyi biztosság intézményét, ekkor még „900 letartóztatott egyén sorsát kellett nyüvántartani" - írja Edvi ülés. Ráday 1873 elején elhagyta Szegedet, de a tárgyalások „még nagyobb eréüyel" áprüis közepéig tartotr tak „de azért lehetetlenség volt mindent elintézni, ami a törvényszék kezébe került" majd a vár gyors kiürítése következett. Az elítélt rabokat a különböző fegyintézetekbe (Vác, Illává, Szamosújvár), a le nem zárt ügyeket és a gyanúsítottakat a fogoly lakhelye szerinti ületékes bírósághoz szállították. A törvényszék és a királyi ügyészség iratait az aradi királyi törvényszék levéltárába jutatták. A fényképsorozat, a bírókról készült két sorozattal együtt a Ráday-kor egyedüláUó tárgyi emléke, hiszen a királyi biztosság hátrahagyott emberei: Laucsik Máté és Edvi H29 Az egyik nevezetes szegedi orgazda, egykor ékszerész, „örökös bűnszerző és cégéres gonosztevő" Sváb Herman József, csúfnevén Gereblye Jóska volt, a másik Csonka Ferenc. Vallomásaik alapján tárgyalták újra a 15 évvel azelőtt Szegeden elkövetett Schönfeld-féle hármas rablógyilkosságot - SzH 1871. január 27. Nevük az 1871 során tárgyalt ügyekben sűrűn előfordul: május 17. aranyműves bolt ellen elkövetett rablás, július 7. a földeáki Návay kastély kirablásának ügye (1853), július 27. a szegedi boltfeltörések (1865-1867 közt) tárgyalása. 30 SzH 1870. november 25. 31 SzH 1871. január 22. 32 Turcsányi ülés, Devernyák Orzse szabadkai, Kónic Molnár József halasi illetőségű személyek és bűntársaik tárgyalása. SzH 1871. november 29. 33 EDVI ILLÉS 1923. 34 SzH 1872. július 21.
