A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
FÁRI Irén: Szegedi betyárfényképek
1971-ben áUították az addig is jellel ellátott sírhant fölé. Rózsa Sándor 1848-as tevékenysége és a többször elnyert kegyelem feledtette minden „köztörvényes" tettét. A betyárság, mint társadalmi jelenség a külföldi kutatók érdeklődését is fölkeltette, a fölkelő nap országában, Japánban is jelent meg Rózsa Sándorról könyv. 17 Legendája napjainkban is tovább él, ezt a róla időnként megjelenő újságcikkek, legutóbb dokumen1 ft tumfüm jelzi. Azt a tényt, hogy Letzter a szegedi várban raboskodó többszáz elítélt közül 44-ről készített fotót, megerősíti a szegeden kiadott ponyvaregény. A könyv csonkán maradt napjainkra, a címlap, az első ötven oldal és a vége hiányzik, 19 de így is megtalálható benne Rózsa édesanyjának portréja és 22 betyárfotó Letzter sorozatából. A hiányzó fejezet megmaradt két lapja a kecskeméti banda viselt dolgairól beszél Tükör Gubicza József fényképével. Három fejezet Rózsa Sándorról szól: A puszták királya, A guerüla-vezér, A nagy paraszt vége. Ezek a fejezetcímek érdekes módon tükrözik a betyárokról alkotott értékítéletben bekövetkezett változást: a betyárvüág szerencsére elmúlt, az emlékezést megszépíti az időbeli távolság. Az 1870-es évektől a betyárokról csak negatív módon, mint közönséges banditákról beszélnek az egykorú források. A fényképpel ülusztrált ponyva nem előzmények nélküli. Engel Lajos nyomdájában három regény is készült. 20 A Tömörkény Istvánnak tulajdonított Betyárlegendák. Az alföldi rablóvüág történetei című 1898-ban jelent meg, ismeretes 1901-es kiadás is. Rió /Békefi Antal/ : Sötét idők. Történetek a szegedvidéki rabló vüágból Ráday gróf korában címmel (1899), második kiadása 1906. Ez utóbbiban két betyárportré található: Veszelka Imre és Rózsa Sándor. A harmadik, a fényképes könyv a Sötét idők stílusával rokon, sőt némely fejezetben csaknem azonos, pl. a kisteleki Nemes Nagy testvérek, a szegedi Csonka Ferenc élettörténetét a kitöltött 15-20 éves fegyházbüntetés után is követi (A putri csárda törzsvendégei c. fejezet). A Selyem-legények részben összegyűjtött 13 betyár Szeged környékén kevésbé ismertek, a csanádi, a vásárhelyi és a félegyházi határban ténykedtek. A nevek és a rájuk kiszabott büntetés meüé a Betyárlegendák c. könyvből idéz. Alakja, szövagközti rajzai mindhárom könyvnek hasonló. A betyárportrékat közlő és hiányos könyv azonosítása egy hirdetésnek köszönhető, 21 mely egy lapon kínálja a Sötét idők második kiadását és a keresett, fényképekkel ellátott regényt. A könyv címe a hirdetés szövege szerint: Rózsa Sándor és bűntársai Ráday gróf ítélőszéke előtt a szegedi várban 44 elítélt betyár arcképével. A közölt címlap rajzán valóban ott áll az inges-gatyás alföldi betyár az asztal körül ítélkező zsinórosmentés, öltönyös bírái előtt. A reklám így kínálja a könyvet: „A Betyár-legendák és Sötét idők történeteinek befejező kötete ez a könyv. A Ráday-féle »tisztogatas«, a betyárok kézrekerítésének és elítélésének története van benne elmondva. A negyvennégy elítélt 16 GABÁNYI 1978., CsM Hírlap 1978., CZAKÓ 1981. 17 Shingo Minamizuka 1992. Ismerteti BLAZOVICH 1993. 18 Betyárok csillaga, rendezte: Szentesi Zöldi László, készült 1996-ban, bemutatták: Duna Tv 1997. febr. 15. 19 A könyv fénymásolati példányát Zombori István gyűjtötte 1978-ban szegedi családtól, akik a könyvben szereplő Csonka Ferenc leszármazottjai. 20 Békés István a magyar ponyvairodalommal foglalkozó munkája nem ismeri ezeket a Rózsa Sándorral is foglalkozó műveket. BÉKÉS 1966. 21 A hirdetésre Dr Apró Ferenc hívta fel figyelmünket, szívességét köszönjük.
