A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
T. KNOTIK Márta: A Csongrád megyei fényképészet fénykora (1880-1896). Első rész: Szeged
Garai I. fényképész (1882-....) Garai (aki 1879-1881 között Goldfinger Ignátz néven működött) 1881 augusztusában 49 kapott engedélyt magyarosított nevének használatára. 1883 tavaszán közzétett hirdetéséből 50 tudjuk meg, hogy a „fehér kereszthez" címzett házban (Somogyi u. 19.) új műtermet építtet föl. Az 1885-ös Országos kiállítás résztvevői között Garait nem találjuk. 1888-ban újdonságként említik, hogy „legutóbb újra rendezte be" műtermét. 51 Garai Ignácz fényképész 1889 október 23-án, 59 évesen elhunyt. 52 Pár nap múlva özvegye közzétette, 53 hogy „20 éve fönnálló" műtermét továbbra is fönntartja. Feltehetően ő, mint Letzter lány, a „Letzter L." cég 1869-es szegedi beindulását veszi a Goldfinger, majd Garai cég alapításául is. Az 1896-os szegedi „Útmutató"-ban 54 a Garai I. céget a fényképészek között a Somogyi u. 24. szám alatt sorolják föl. A céget a milleniumi kiállítók között sem találjuk. 55 Fényképészete: Új műtermének hirdetésében 1883-ban olvashatjuk, hogy „a fölvételekre mindössze egy másodperc szükségeltetik" és képeit „mindenfajta alakban visit, cabinet, makart és bármely nagyságban" készíti. „Másolatokat ... olaj-, pastel-, aquarelle-festmények és acélmetszvényekről, ... tárgyak- és szobrokról ... táj, vagy építmények fölvételéhez megfelelő gépekkel" rendelkezik. Munkáiról legközelebb 1888-ban, az újra berendezett műterme kapcsán haüunk. Karácsonyi és újévi ajándékként hirdeti fényképeit „a legdíszesebb kivitelben Visit, Cabinete, Mackart" és nagy méretekben a legjutányosabb árakon. 56 Garai halála után özvegye az addigi üzletvezetővel tartja fönn továbbra is műtermét, kinek küétét nem sikerült megáüapítanunk. A szépszámmal ránkmaradt Garai fényképek legtöbbje visit és kabinet nagyságú, mindössze kettő nagyobb méretű. Valamennyi személyeket ábrázol, szabadban készült fölvételét egyet sem ismerünk. Műterme: A műterem címét egyetlen versóján sem tüntette föl, annyi bizonyos, hogy a Somogyi utcában volt. A rávonatkozó adatok más-más házszámot tartalmaznak, ezek tévesztések, átszámozások is lehetnek. A térképek sem egyértelműek, ezt tapasztaljuk a vízutáni házszámos 57 és az 1889-es térképet 58 összehasonlítva. Első adatnak az 1883-as „Szegedi Kalauz"-ét vehetjük, mely feltehetően az 1882-es adatokat tartalmazza. Itt a fényképészek sorában 59 Garai a Somogyi u. 13. szám alatt szerepel. 1883 áprüisi hirdetésében azt olvassuk, hogy műterme évek óta a „fehér keresztihez" címzett házban (19. szám) van. 1883 tavaszán ebben a házban lévő régi műtermét „üvegterem"-mé átépítteti és megnyitja. Pénzt és fáradságot nem sajnál49 SZH 1881. aug. 2. és Tanácsi iratok mutatója 12127/881. 50 SZH 1883. ápr. 5, 8, 15. és SZN 1883. ápr. 5, 8, 15. 51 SZH 1888. dec. 8. 52 SZH 1889. okt. 25. és izraelita halotti anyakönyv 1889. 66. sz. 53 SZH 1889. okt. 27. és SZN okt. 27-28. 54 Útmutató 1896. Weinmann Antal összeállítása 118. 55 Az 1896-iki ezredéves orsz. kiáll. ált. kat. 36. fényképészet. 56 SZH 1888. dec. 12-13, 16, 18, 20-21, 23, 25, 28, 30. 57 „Szeged szabad királyi város hiteles térképe az utcák, egyes telkek és a házszámok pontos föltüntetésével a királyi biztosság műszaki osztályának eredeti fölvételei alapján. Kiadja Traub B. és Társa Szegeden. " (Lásd még Somogyi Könyvtár Tm. 80. ) 58 „Szeged Szab. Kir. Város átnézeti térképe 1889 összeállította és rajzolta Várossy Ferencz mérnök" „Endrényi Testvérek Szeged. " (Somogyi Könyvtár Td. 1163. ) 59 Szegedi Kalauz 1883. Szerkesztő Farkas Antal kir. főreáliskolai tanár. 81.
