A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

GLÜCK Jenő: Adatok a szomszéd Arad vármegye 48-49-es történetéhez

Az összeírást követően megejtett sorshúzás napirendre tűzte az újoncok előállítását, amely a nemzetőrséggel szemben sokkal eredményesebb volt. A sikerbe belejátszott, hogy az előbbivel szemben a katonakötelezettségnek hagyományai voltak, és nem jelentett személyes anyagi terhet, hiszen a honvéd állami költségen élt. Aradon a bevonulók felruházása elég gyorsan ment.

94 Ne felejtsük el, hogy a megye keleti részén, ahol a természeti gazdálkodás még jórészt fennállt, a honvédeknek adott fejpénz nem volt megvetendő érték.

95 Természetesen komoly szerepe volt a megye töretlen működésének és a rendelkezésre álló fegyveres erőnek, amely véget vetett a helyi lázongásoknak. Le kellett szögeznünk, hogy hiba volna e lázongásoknak egyoldalúan nemzeti jeüeget tulajdonítani, midőn ellenpróbaként felhozható a békésmegyei Mezőberény esete, valamint a zsibói magyarok ellenáüása is.

96 A nagyobb községek és mezővárosok nemzetiségre való tekintet nélkül decemberig szinte teljes számban eleget tettek esedékes újonc jutalékuknak. Példaként említhetjük a magyarlakta Agyát, Nagyzerindet és Feketegyarmatot, a románlakta Bokszeget és Barakonyt vagy a német lakosságú Szentannát. Néhány helyen önkéntesek is jelentkeztek. Peregen a 20 fős kötelezettségből 15 önkéntesekből telt ki. Szöüős - Csigerelen a román község 25 újoncot „jó szívvel adott." Arad város ezúttal is jeleskedett.

97 Sajnos, nincs a forradalom vége fele készült olyan kimutatás, amely összefoglaló képet adhatna az újoncozás eredményéről, beleértve az 1849-ben kirótt, további 877 fős pótlólagos kötelezettséget. Viszont tudjuk, hogy a forradalom leverése után a hazatért, tehát a lefegyverzés után rögtön be nem sorozott honvédek száma, akiket a hatóságok összeírtak, 2746 volt. Ugyanakkor nem elhanyagolható az elrejtőzöttek vagy az elmenekültek száma sem. Igen fontos adatokat tartalmaz az az összeírás, amelyet 1861-ben, az októberi diploma nyomán újjáalakult megye rendeletére készült a hősi halottakkal kapcsolatban. A hézagosan fennmaradt okmányokból kiderül, hogy a paulisi kerület hat falujából elesett 15 román honvéd. A jószáshelyi kerület 6 román ifjút áldozott. A csintyei 17, az ágrisi kerület 34 román hősi halottal szerepel. A vüágosi kerület 28 áldozatának nagyrésze is román volt. Végül rendelkezésünkre áll egy részleges kimutatás, amely nem sokkal Vüágos előtt készült, amelyben 27 domb- és hegyvidéki román faluban 381 hadbavonultat jegyeztek föl, hátramaradt javaik biztosítása végett.

99 Megemlíthetjük, hogy a „Közlöny" elismeréssel jegyezte meg, hogy Haica felhívására 500 aradi román csatlakozott a várat ostromló nemzetőrséghez.

100 Az újoncozást azonban a községi elöljáróságok intézték és újra felszínre bukkantak a százados beidegzések. Például Sólymos bírái javasolták, hogy két községbelit, akik a megyei börtönben büntetésüket töltötték, adják katonának. Edelspacher Simándon 94 ALA - AC 259/1849. 95 CSUTAK Kálmán: Aradi fogságom alatt írt adatok az 1848/49. évi szabadságharcról, külön az erdélyi havasok ellen vezetett hadjáratról. Pest, 1868. 65. 96 Közlöny, 1848. X. 1. 97 ALA - AC 576, 577, 578, 592. A vármegyei újoncösszeíró választmány kimutatása XII. 7. sz. n., Szondi Imre: i.m. 49-50. 98 ALA - Csk 1764/1849. Közigazgatási iratok 1414, 1420, 1558, 1603, 1610, 2127/1861. 99 Lásd 97 sz. jegyzetet! 100 ALA - AC 1813, 77/1849. Közlöny X. 8.