A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

GLÜCK Jenő: Adatok a szomszéd Arad vármegye 48-49-es történetéhez

hanta a községházát, a jegyzőt súlyosan bántalmazták, majd a földesúri tiszteket keresték halálra. A zászlót levették az uradalmi lakról mint olyat, amit az nem érdemel meg és a községházára tűzték ki. Másnap az uradalomtól a bírságok visszatérítését és egyéb követelések teljesítését erőszakolták ki, mire a hazatért tiszttartó újra elmenekült.

60 Szemlakon a mezőváros érdekeinek semmibevételével vádolt Papp Döme jegyzőt áprüis 25-én elűzték. A mozgalom alapvető indító oka azonban a Hadik uradalom által birtokba vett 4.000 hold legelő volt, amihez más panaszok is járultak. így nehezményezték a vásártér elkobzását, a görögkeleti papi telkek megcsonkítását, a római katolikus iskola gyatra épületét stb. A parasztok kétségbevonták a legelő elkülönítés ügyében kifii mondott ítélet törvényes voltát. A megye keleti részén szintén merültek fel a legelőkkel kapcsolatos kérdések, egyes helyeken, mint például Doncsényben a falusiak az uradalmi területen is legeltettek. Több helyen a mozgalmak nem radikalizálódtak. Almás-Kamaráson csupán Lukácsy Pál jegyző „alkalmatlan voltát" panaszolták. Ugyanakkor az Igazságügyi Minisztériumhoz folyamodtak és Wodianer Sámuel főhaszonbérlővel kötött szerződések módosítását kérték, mivel szerintük az uradalom erőszakkal kényszerítette ki bizonyos adósságok elismerését. Paulison a képviselőválasztás alkalmával a bíró és jegyző botrányosan megtámadtatott. „Taucon ugyanazon alkalommal verekedésre került sor. Siklós egy loan Codrian (Kodrián Juon) nevű paraszt a jegyző kiűzésére lázított.

62 Némi nemzetiségi színezete volt a csicseri mozgalomnak, ahol "a nemzeti színnel festett községház ajtót nyüvános zavaragás közben összerombolták". Radnán a szolgabíró a „nemesség, magyarok és németek ellen fenyegettetésről hallott híreket". Végül kiderült, hogy az egész egy részeg műve volt. Megyeszerte kibontakozó mozgalmakat a liberális nemesség vezetői úgy ítélték meg, hogy azok veszélyeztetik a számukra elfogadható békés átalakulást és a fennáüó hatalmi szerkezetet. Első lépésként áprüis 26-án körözték a közigazgatásról szóló újabb törvényt. Az alispán éles hangú átiratot küldött ar aradi püspöknek és rendszabályokat követelt „azon papok nemtelen bujtogatásainak" eüensúlyozására, „kik fiaiknak vagy közelebbről rokonaik számára a községekben jegyző és egyéb elöljáró hivatalt megszerezni törekednek". A délvidéki események kapcsán áprüis 27-én kinevezett Csernovics Péter királyi biztos rendeletére Aradon is bevezették a rögtönítélő bíráskodást. Kihirdetése azonban nem ment éppen simán. Kavnán május 6-án ez alkommal kisebb zavargás is keletkezett.

64 E rendkívüli szigorúnak látszó rendszabályok azonban elsősorban deklaratív jeüegűek voltak. A megye gyakorlatilag ezúttal is hajlékonyságról tett tanúságot, a román értelmiségnek tett engedményekkel pedig bevonták őket a rend helyreállításába. Felménesen Simion Vánc (Vank Simon) esküdt a bírót lemondásra szólította fel és engedélyezte új választását. Kuvinban Sielberleitner Mihály jegyző a megyei választmány jelenlétében lemondott. A tüstént megejtett választás alkalmával loan Suciut 60 ALA - AC 864. Bünfenyítő iratok 122. 61 ALA - AVC 585, AC 813. 62 ALA - AVC 614, 623, 639, BF 163. 63 ALA - AVC 584, 662. 64 ALA - AC 598, 614, AVC 722 Hodos-Bodrog kolostor levéltára, acte cartonate 1848, Aradi gör.kel. román püspökség levéltára, 103.