A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

GLÜCK Jenő: Adatok a szomszéd Arad vármegye 48-49-es történetéhez

hazaérkező két reformpárti követ tiszteletére. Másrészt sürgős feladatot jelentett a megyegyűlés összehívása, ahol ki keUett hirdetni a községek képviselőnek jelenlétében az új törvényeket. A megfelelő előkészítést megkövetelte az a tény, - Szemere Bertalan szavaival élve, - hogy „a nép sok helyütt fel sem fogta" jelentőségüket. A megye úgy intézkedett, hogy 500 lakosonként válasszanak községi képviselőket, de lefolytatásában nem avatkoztak be. Ugyanakkor a parasztság körében elterjedt a félelem, hogy megbízottaik végül is a községi pecséttel eUátott meghatalmazásuk révén részükre káros kötelezettségeket vállalhatnak. A helyzetbe belejátszott a hivatalba lévő elöljáróságok eUeni elégedetlenség és a falusi román értelmiség mellőzöttsége. Áprüis 24-én Felménesen a népmozgalmat az a hiedelem robbantotta ki, „hogy a mostani közgyűlésre választott képviselők és a község bírája a pecséttel visszaélhetnek."

57 Ugyanazon a napon vagy nyolc somoskeszi paraszt vezetésével a tömeg üldözőbe vette a bírót és a jegyzőt, akik a választási jegyzőkönyvvel Csermőre mentek a szolgabíróhoz. Ott követelték az elöljárók és az irat kiadását, mivel „azt reájuk nézve vészthozónak vélték." A szolgabíró kiadta az iratot, az elöljárók pedig nem mertek hazatérni. Szervezettebb formában robbant ki a mozgalom Mácsán. A szolgabíró arról értesült, hogy a lakosság egy része arra utasította a községi bírót, hogy a jegyzőnek mondjon föl. Áprüis 21-én a tömeg Gheorghe Dombat (Dómba Györgyöt) jegyzőnek kiáltotta ki. Kurticson áprüis 25-én a néptömeg követelésére Páll Antal jegyző lemondott és helyébe loan Mladint (Mláden Iuon), a görögkeleti plébános fiát választották meg. Elődje jelentése szerint beiktatása alkalmával azt áüította, hogy az úrbér már 10 éve megszűnt, azonban a törvényt elrejtették. A magyar nyelv oktatása az iskolában csak „merő vakítás". Komlóson áprüis 24-én az elégedetlenkedő tömeg a jegyzőt és a bírákat fenyegette. Ugyanakkor a szomszéd szentannaiak szerint törvénytelenül legelőre engedett állatait behajtották. A szolgabíró szerint a mozgalom kiinduló pontja a görögkeleti káplánnál tartott „gyülekezés" volt. Az elöljáróság a szolgabíróhoz menekült, és egyelőre vissza sem mertek térni Komlósra.

58 Román -Pécskán a nép leváltotta a bírót és Petrovics Athanászt választotta meg azzal a megbízással, hogy perelje vissza a kamarától Basarága és Szionda pusztákat, valamint Poppin erdőt. A jegyző eltávolítása is napirendre került. Bánkúton az uradalom által kinevezett Zsigmond Ignác jegyző „hivatalától megfosztatott" és helyette Káposztay Jánost iktatták be.

59 A legnagyobb méretű mozgalom Gyulavarsándon robbant ki. Itt is felmerült Udvardy Károly jegyző elűzésének terve. A megye törvényre hivatkozva nem helyeselte a község szándékát, sőt a kedélyek lecsillapítására kirendelték a szolgabírót. Görögkeleti húsvét napján (áprüis 23) a templom előtt Lüle Isaüa és Pop Gheorghe vezetésével elhatározták a jegyző eltávolítását. A vezetők a római katolikus kápolnánál a magyarokat is csatlakozásra hívták fel. A községbe érkezett szolgabíró elrendelte a vezérek előállítását, akik a nagy tömeg kíséretében érkeztek meg. A kialakult szóváltás közben Moldovan Vasüe a szolgabíró előtt nem vette le a kalapját és a megyei tiszt leverte. Erre a megdühödött nép megro57 ALA - AVC 597, 613. 58 MR 5020, 5021, 5049, 5053, 5127, ALA - AVC 552. 59 ALA - AC 696, 738.