A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

GLÜCK Jenő: Adatok a szomszéd Arad vármegye 48-49-es történetéhez

fizetett alkalmazottat tartott. A borossebesi uradalom 1837-ben jövedelmének mindössze 12%-át nyerte úrbéri szolgáltatásokból. így nem csodálható, hogy érdekeik kevéssé kapcsolódtak a jobbágyrendszer fenntartásához.

15 A hűbéri rend és a Habsburg uralom vitathatatlanul a fejlődés útjában állt. A reformkor célkitűzéseiért jelentős erők mozdultak meg aradi viszonylatban is. A XIX. század első felében megerősödő reformmozgalom végső fokon az önálló államiság irányába haladt, a Bécstől való politikai és gazdasági függőség lebontása vonalán. A reform országgyűlések megvalósításai egyelőre a belső átalakulást szorgalmazták. Napirenden volt a tőkehiány, a zsenge ipart sújtó előnytelen verseny a fejlettebb örökös tartományok részéről. A gondok között szerepelt a fizetőképes keresletet sújtó társadalmi kötöttségek, elsősorban a jobbágyrendszer és a közteherviselés hiánya. A fejlődést akadályozta a korlátozott állami bevételek nagyrészének Bécsbe vándorlása is. Hovatovább vüágossá vált, hogy a megoldás a fentiekre radikális eszközöket igényel. A főnemesség távollétével tündökölt, és általában magas állásokat töltött be. így például Königsegg Sándor helytartótanácsos volt, Gyulai Ferenc tábornok pedig a bécsi udvar kegyeltje, majd Vüágos után császári hadügyminiszter. Megyei szinten a liberálisokhoz csatlakozó Hadik Gusztáv és Simonyi Lajos kivételével nem vállaltak szerepet. így 1832 után Arad megye a liberálisok fellegvárává vált.

16 A jelentősebb szerepváüalók között jelentkezik Török Gábor, a déznai uradalom birtokosa, 1836-ban eüenzéki követ, majd alispán. A szerb származású Csernovics Péter, Mácsa földesura szintén eüenzéki követ 1843-ban.

17 Az 1847-48-as országgyűlésen Arad megye követei Bohus János és Bíró Imre Kossuth hívei.

18 A liberálisok vezéralakjai közé tartozott Vörös Antal főszolgabíró és Derra Kálmán is.

19 Voltak kevésbé következetes elemek is, mint Dániel Antal másod-alispán, aki Vüágos után is szerepet váüalt.

20 A megye beáüítottságát megerősíti Kossuth 1847 október 3-i jegyzete, amely Aradot a „jók" közé sorolja. A bécsi titkosszolgálat kiemelte, hogy a követválasztásnál Aradon a leadott szavazatok töredéke esett a konzervatívokra. Az eüenzéki mozgalom erejét erősebb hangvéteüel a „honoráciorok" is növelték. Körükből került ki Fábián Gábor, aki a forradalmat megelőző két évtizedben a szabadelvű tábor vitathatatlan vezetőjévé vált. Álláspontjukra fényt vet 1847-ben Kossuth Lajoshoz intézett levelük, amelyben kiállnak a közteherviselés, örökváltság és a demokratikus szabadságjogokat jelentő „népalkotmányozás" meüett. A liberális tábor magával ragadta a helyi gazdasági tényezőket, főképpen a „Védegylet" keretében, amely a belső fejlődést, elsősorban ipari téren igyekezett előmozdítani.

21 Kintievőknek törpe tábora élén Institoris főjegyző állt. Hozzájuk tartozott bizonyos mértékig Atzél János is, aki kezdetben Széchenyivel rokonszenvezett, de Kossuthtal való szembenállása elvezette 1849 augusztusában a megyefőnökség elvállalásáig, habár addig tartós közszereplést nem vállalt.

22 A konzervatívokhoz csatlakozott a középbirtokos Fasché Jó14 KOVÁCH Géza: Ahol Dózsa és Horea hadai jártak. Bukarest, 1976. 130. 15 U.o. 16 ALA - AVC 802. 17 Márki S.: i.m. 669, 713. 18 ALA - AVC 523, 666. 19 Márki S.: i.m. 610, 719. 20 ALA - Császári-királyi kormánybiztosi iratok, 41/1849. 102-106. 21 BARTA István: Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847/48. Budapest, 1951. 203, 229-234. 22 Életrajzát megírta FÁBIÁN Gábor: Argonauticon... c. kiadványában. Pest, 1873. előszó.