A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

GLÜCK Jenő: Adatok a szomszéd Arad vármegye 48-49-es történetéhez

ADATOK A SZOMSZÉD ARAD VÁRMEGYE 48-49-ES TÖRTÉNETÉHEZ GLÜCK JENŐ Aradon értékes egykorú dokumentumokat őriztek meg a Maros-menti város levéltárai, amelyek magukban foglalják a mai Békés megyéhez került falvak anyagát is. Az iratanyag jelentőségét növeli, hogy Arad megye megszakítatlanul a magyar forradalom egész ideje alatt ennek hatókörében maradt, és jelentős erőfeszítésekről tesznek tanúságot. Ugyanakkor rávüágítanak a bánsági és partiumi románság magatartásának számos vonatkozására, amely alig került a magyarországi és a romániai kutatás látókörébe.

1 Az Aradi Nemzeti Levéltár őrizte meg a közigazgatási hatóságok anyagát, többek között az alispáni hivatal, a márciusi törvényeket követően megalakult bizottmány, valamint a megyei törvényszékek dokumentumait. A Vüágos után megjelent rendelkezéseket, amelyek előírták a forradalmi jellegű iratok megsemmisítését, illetve a megfelelő helyek olvashatatlanná tételét, nem hajtották végre. A forradalom alatt és után megszakítatlanul működő Jakabos Antal levéltárnok megőrizte még a függetlenségi nyilatkozat kihirdetéséről szóló jelentéseket is.

2 Néhány dokumentum az aradi múzeumba került és onnan nem régen nagyjából visszajutottak eredeti helyükre.

3 Jelentősebb anyag tanulmányozható az aradi görög-keleti román püspökség és a Hodes-Bodrog görög-keleti kolostor levéltárában is.

4 Hasonlóképpen az első világháború előtt a bukaresti Akadémiai Könyvtár kézirattárának adományoztak több okmányt, valószínűleg Vasile Mangra a későbbi szebeni érsek révén. A Csernovics - Vukovics-féle kormánybiztosi akták aradi vonatkozásait külön tanulmányban dolgozták fel, valamint az elesett hősök anyakönyvi bejegyzéseit.

5 Arad megye 1848-49-es iratanyaga nagyrészt kiadatlan. E téren leginkább figyelemreméltó a román akadémia által kezdeményezett gyűjteményes kiadás öt kötete, amely 1848. március 2, és június 4 közötti időszakra vonatkozóan közöl néhány okmányt.

6 Feldolgozása is hiányos. Márki Sándor művének levéltári anyagot nélkülöző 1848-49-es fejezetei mellett megemlíthetjük a jobbágyfelszabadításról megjelent tanul1 Erdély története, Ill.k. Budapest 1986, 37. 8. 2 GLÜCK Jenő: Egy megye a világosi fegyverletétel után. Történeti Szemle 4/1995, 464. 3 A román személyiségek nevei anyanyelvű változatban szerepelnek, amennyiben ennek használatát megállapíthattuk. Ilyen esetben zárójelben szerepel a magyar változat. 4 L. EMANDI, E. GLÜCK: Serieri vechi ale manastirii Hodos-Bodrog. Révista Arhivelor 2/1990, 192-203. GLÜCK Jenő: Az aradi görög-keleti román püspökség levéltára. - Levéltári Szemle 4/1995. 72-83. 5 GLÜCK Jenő: A Csernovics - Vukovics Levéltár. Levéltári Szemle 3/1992, 76-82. U.a. Hősök nyomában. Szeged, 1995, márciusi szám 15-16. 6 Revolutia de la 1848-1849 din Transilvania. I-V. Bucuresti - 1977-1992.