A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

MARJANUCZ László: Szeged társadalma és népességfejlődése a 18-19. században

3. Népsűrűség Szeged „vegyes gazdasági" helyzetét, multipoláris polgárosulását fejezte ki az alábbi időmetszetekben mért népsűrűsége.

51 Város neve Népsűrűség négyzetkilométerenként (fő) 1890 1900 1910 Szeged 107,1 126,2 145,2 Szabadka 77,0 85,2 97,1 Csongrád vm. 60,4 66,4 72,7 Hódmezővásárhely 73,1 80,0 82,1 Szeged megyei összevetésben a legurbanizáltabb település, amennyiben a környező agrárjellegű közösségekhez képest (Hmvhely, Csongrád vm.) közel dupla népsűrűséget mutatott fel. Ez nemcsak a kereskedelem és ipar nagyobb népességeltartó képességének, hanem a nagybirtok hiányának is köszönhető. Ugyanis vásárhelyi és megyei példák bizonyítják, hogy a birtokmegoszlás döntő módon befolyásolta a földművelés munkaszükségletét: az intenzív eljárások kezdetleges volta miatt a nagybirtok ugyanazon területen kevesebb munkásnak adott kenyeret mint a közép- és kisbirtok. Szeged többszektorúsága főként akkor tűnik ki, ha népsűrűségét a hagyományosan ipari jellegű városokkal hasonlítjuk össze. Győr egy négyzetkilométerre eső lakosainak száma 695 volt 1900-ban, míg Sopronban ugyanez az érték 259 fő. Esetükben nemcsak a közigazgatási és ipari hagyományokkal összefüggő kivételes népsűrűségről volt szó, hanem a polgárosodással való lépéstartásról is, hisz a népsűrűségi ráta Szegeddel egyező fejlődési ütemben nőtt. Valamennyi összefüggést igyekeztünk a polgári fejlődés népmozgalmi előfeltételeként értelmezni, annak az egyszerű ténynek a bemutatásával, hogy a lakosság növekedése elsősorban a belső piac szélesítésén keresztül hatott a polgári típusú átrétegződésekre. Természetesen a népsűrűség és iparosodottság közötti szorosabb korrelációból messzemenő következtetéseket nem szabad levonni, mert a prekapitalista korban lejátszódott (szabad királyi) városi népességkoncentráció e települések tradicionális iparnak kedvező közigazgatási kiváltságaival volt összefüggésben. Később, ez a társadalmi-népességi adottság kedvezőbb feltételeket nyújtott a modern polgári haladáshoz. Mindenesetre Szeged népességi mutatókkal jellemzett polgárosodottsági foka Jelentős reformkori előzményekre támaszkodhatott, amennyiben Szeged már a 19. század első felében fokozatosan kibontakozva a rendi társadalmi súlya alól, a Dél-Alföld elsőrendű piacközpontjává vált. Bácskai Vera faktoranalízissel elvégzett kutatásai Szegedet a nagyon fejlett regionális piacközpontok közé sorolja, egyebek között a tradicionális központi funkcióknál fontosabb gazdaságszervező súlya miatt. Szeged önálló, kb. 70 000 főre rúgó piaci vonzáskörzete fejlett és nagy jövedelmű szántóföldi, kereskedelmi és kézműipari tevékenységen alapult. 51 PÁLFY-BUDINSZKY Endre - HERGAR Viktor: Szeged városépítési problémái. Szeged, 1934. 36-37. p. MSK 1900/1. 83-84. p., 1910/64. 20. p. 52 BÁCSKAI Vera: Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Budapest, 1988. 21. p.