A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

MARJANUCZ László: Szeged társadalma és népességfejlődése a 18-19. században

4. Korösszetétel. Vessünk még egy pillantást a népesség kor szerinti összetételére, mely meglehetős pontossággal utal a munkaképes korú és a termelőktől függő eltartott lakosság számára. (A 29. és 30. oldalon található Életkor a) abszolút számokban.^ és Életkor b) viszonyszámokban c. táblázatok) Első tanulságként fogalmazhatjuk meg, hogy valamennyi vizsgált helységben a 20-29 év közötti korosztály adta a népesség relatíve nagyobb csoportját, ami önmagában szükségszerű, de nem elégséges feltétel a polgári irányú demográfiai változáshoz. A halandósági adatokban bekövetkezett kismértékű javulások azonban a termékenység egyidejű csökkenésével jártak. Ha a gazdasági javakat előállító népességet egybevesszük a 15-59 éves korcsoporttal, akkor pl. Szegeden a lakosság kb. 60 %-a tartotta el a másik 40 %-ot. Hozzászámítva az 1900-ban 35 %-ra rúgó s 1910-re 30 %-ra csökkenő 0-14 éves korosztályt, illetve a 60 évnél idősebb lakosság néhány százalékos emelkedését, egy tipikusan iparosodás-kezdeti korstruktúrát kapunk.

54 A Szegednél mezőgazdaságibb jellegű települések százalékosan magasabb, 60 év feletti népcsoportja a termelékenységi mutatók erőteljesebb javulásának a következménye. Emellett szól az is, hogy Szeged demográfiai értelemben stabüabb, azaz viszonylag állandó korösszetételű népességet produkált változó összlétszám mellett, míg ezek a viszonyszámok pl. Hódmezővásárhely esetében nagyobb százalékos eltérést mutatnak, miközben az összlétszámban 10 év alatt alig állt be változás. További részletek tudhatók meg a város társadalmi állapotáról a területhez viszonyított, a produktív populáció belső mozgását kifejező korösszetételi statisztikából. Az első részletes, kéziratban fennmaradt szegedi népszámlálást 1869-ben végezték el, amikor a városhoz tartozó népesség korösszetételét kerületek szerint mutatták ki. Palánk, Rókus, Alsóváros, Felsőváros, Alsó-tanya, Felső-tanya jelentették az egyes körzeteket, azonban arról nincs hír, hogy a népszámlálási adatok a hagyományos városrészi megnevezésen túl milyen nagyságú területre vonatkoznak.

55 A korösszetétel változását az alábbi táblázat illusztrálja: Év Terület hold Össznépesség (fő) Ebből: Év Terület hold Össznépesség (fő) 0-14 15-39 40-59 60 1869 138964 70179 27822 27269 11118 3900 1910 141775 118328 38501 50667 20372 8788 Százalékban 1869 100,0 39,6 38,9 15,9 5,6 1910 100,0 32,6 42,8 17,2 7,4 Ez a táblázat nem egyszerűen a produktív és improduktív korosztály belső összetételére ad magyarázatot, hanem azon keresztül a polgári gazdasági tevékenység megter53 MSKÚj sorozat, 42. Budapest, 1912. 16-18. p. 54 Wrigley, 1973. 149 p. 55 Mészáros Gs'örgy jelentése, 1870. május 7.