A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
TAKÁCS József: Szeged új toronyórái és mestereik (1806-1883)
mindkét fajta „negyedeket és órákat ütő gépezettel", „kicsiny,közép, nagy és kiváló nagy" kivitelben. A számlapokat kizárólag vaslemezből készítette, egy métert meg nem baladó átmérővel. Eladott toronyóráira csak egy évi jótállást váüalt. Sorozatban előállított órái inkább jutányos áraikkal, semmint minőségükkel tűntek ki. 328 Mindezek együttvéve az 1883 évi ajánlati felhívás során Mayer meüőzéséhez vezettek. Július 23-án Zombory Antal tanácsnok terjesztette elő a tanácsülés elé az óra szállítására beérkezett három ajánlatot. Ár szempontjából Wühelm Stiehlé volt a legkedvezőbb, ajánlatát mégis meüőzni keUett, mert legkorábban csak 1884 tavaszán tudott volCOQ na eleget tenni a megrendelésnek. Emü Schauer ajánlati költségvetése szerint az egész- és negyedórákat verő szerkezet, lakkozott óraszekrénnyehkötelekkel, szöghajtással, aranyozott mutatókkal stb. beleértve a csomagolás és szállítás, valamint a felállítási- és a szerelő utazási költségét is - 1277 Ft-ba került volna. Ehhez járult még a réz keretbe foglalt transzparens számlapok és a hozzájuk tartozó vüágítóberendezés ára, amely üveg esetén 852 Ft-ot, tükörüveg esetén 1002 Ft-ot tett ki. A hold-állást jelző gömb mozgatásához szükséges fogaskerékáttétel megvalósítását 145 Ft-ért vállalta.. A számlapok kivitelére kínált kétféle alternatívát figyelembe véve tehát Schauer ajánlati ára 2274, ületve 2424 Ft-ra rúgott. A kívánt szeptember 10-i határidőt a Schauer cég nem váUalta („ist es leider nicht möglich ein Werk mit 4 transparent Zifferblätter in solider zwaeckentschprechenter Weise anzufertigen..."), csak a megrendelést követő 3 hónap múltán. 330 Brauswetter János ajánlata ennél olcsóbb, de műszaki tartalmát tekintve attól eltérő volt. (150 cm-es átmérőjű üveglapokkal számolt és nem tért ki ajánlatában a holdjárást mutató gömb meghajtására.) A negyed- és egész órát verő, naponta felhúzandó toronyóráját, „szépen fényezett tokban", mutatókkal, kötelekkel stb. 700 Ft-os összegért ajánlotta. A rézkeretbe foglalt 4 db üveg számlap, légszeszberendezéssel 820 Ft-os összeggel szerepelt ajánlatában, míg ugyanez tükörüveg számlappal 1000 Ft-ba került volna. A fekete alapon fehérrel festett „vasplé" számlapok és az aranyozott mutatók 220 Ft-os összegre rúgtak. Teljes ajánlati ára tehát - a két kiviteli változatra - 1740, illetve 1920 Ft volt. A teljesítés kívánt határidejére nézve nem tett észrevételt. Szükségesnek tartotta viszont megjegyezni, hogy neki - mint a városi órák kezelőjének - érdekében áll a lehető legjobb órát szállítani, hogy - mint ő maga írta - „annyival kevesebb OO 1 bajom legyen azoknak jókarban tartása körül." A tanács el is határozta, hogy Brauswetter fogja megkapni a megbízást, föltéve, ha ajánlatának - már említett - hiányosságait - pótolja. 332 Zombory Antal tanácsnoknak kellett vele egyezségre jutni. E tárgyalás esetleges kudarca esetén a városház építési végrehajtó bizottság javaslatát érdeméremben részesült. (Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor. Szerk.: MATLEKOVTTS Sándor. VII. köt. Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. Bányászat, kohászat, ipar. Budapest, 1898. 399. old.) 1898-ban halt meg. Cégét - az Első magyar vaspálya-, épület- és toronyóra-gyárat - Müller János vette át. (BFL. IX. 247. 36/4. köt. 1898. máj. 11. Nro. 80.) 328 Kérésünkre Csúry László toronyóraszakértő (Budapest) - Csúry Ferenc, híres szegedi órásmester fia - nyilatkozott az általa látott Mayer-féle toronyórákról, s igen lesújtó véleménnyel volt róluk. 329 CsML. IV. B. 1406. Fasc. 7428/83 Nro. 13491/83; Szegedi Híradó. 1883. júl. 24. 330 CsML. IV. B. 1406. Fasc. 7428/83 Nro. 13508/83 331 u. o. Nro. 13484/83 Dátuma: 1883. júl. 3. 332 „. . . azon nézet érvényesült a mai tanácsülésen, hogy mindennemű megrendelésnél lehetőleg szegedi iparosok vétessenek figyelembe". - Szegedi Napló. 1883. júl. 24.
