A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TAKÁCS József: Szeged új toronyórái és mestereik (1806-1883)

Köteles a toronyórákat olajjal ellátni, megrongált alkatrészeiket újakkal pótolni, „ahhoz értő egyének által naponként felhuzattni". Biztosítania kell, hogy „a délkör szerénti órákkal egyformán járjanak". Munkájának évi díja 500 Ft, melyet havi részletekben, utólagosan folyósítanak részére. Nyugtáit az órák járása fölött ellenőrzést gyakorló kapitányi hivatalnak láttamoznia kell. 2. Az órákat leltár szerint bízzák gondjaira. Szerződésének lejártával köteles „tökélletes jókarban visszaadni" azokat. Semmiféle többletköltség megtérítését nem követelheti. 3. Köteles a szerződésben foglaltakat a „legszorosabban megtartani". Esetleges per esetén a bíróság választásának joga a várost illeti. 4. Saját költségén kell tartania „alkalmas egyént" az órák felhúzására. Az általa okozott károkért is a vállalkozó tartozik anyagi felelősséggel. 5. Az órák nagyobb javítását 14 nap, a kisebbeket 48 óra alatt el kell végeznie. (A palánki óra javítására - kivételesen - egy hónapot engedélyeztek.) Ha az óra ezen határidőn túl sem működőképes, akkor minden nap után egy napi járandóságának kétszeresét fogják fizetségéből levonni. A javítások megkezdését a kapitányi hivatalnál előzetesen be keh jelentenie. (A szerződés 6., 7. és 8. pontja az illetékfizetést, a szerződés érvénybelépésének időpontját és a biztosíték letételét szabályozta, illetve rögzítette.

284

) Ezek a szerződési (vagy későbbi szóhasználattal élve: „vállalati") feltételek évtizedeken át változatlanok maradtak, olyannyira, hogy még a két világháború között megkötött szerződések is ennek főbb elemeire épültek.

285 Brauswetter János 1881 második felében nyújtotta be a rókusi templom új órájának elkészítésére vonatkozó - 600 Ft-os - ajánlatát. Ebben tiz évi jótállást vállat arra az esetre, ha a szerkezet tisztogatását, felhúzását és olajozását ő végezhetné. A törvényhatósági bizottság december 11-én tartott közgyűlésén elrendelték, hogy a tanács intézkedjen az új óra beszerzéséről, de a kiadások - a költségvetésbe felveendő - 600 Ftot nem haladhatják meg. Az óra beszerzésének előkészítésére rövidesen bizottság alakult Tóth Mihály főmérnök elnöklete alatt. Tagjai Rózsa Ferenc rókusi plébános, Auer József órás, Magyar Károly városi gépész és - a törvényhatósági bizottságot képviselő - Herbick János voltak. A tanácshoz beterjesztett jelentésükben egy „függő súly-ingával" biró, 8 -napi felhúzású, egész- és negyed órákat ütő szerkezet beszerzése mellett foglaltak állást.

287 Az építészeti hivatal javaslatára került bele a pályázati kiírásba, hogy az új óra a meglevő óraszerkezetnek „a lehetőséghez képest való fölhasználásával" kerüljön megvalósításra. Az áprüis 24-én megtartott tanácsülésen zárt ajánlati versenyt írtak ki, melynek időpontját május 23-án 10 órára tűzték ki.

288 Jól értesült személyek már előre kiszivárogtatták a hírt, hogy a pályázatra Henszler János budapesti, valamint Stiehl és Schauer bécsi „toronyóra-gyárosok" is föl lesznek kérve, más vál284 u. o. az előadói ívhez csatolt - további jelzet nélküli - irat. 285 CsML. IV. B. 1441. Fasc. 139. O. 3. 286 CsML. IV. B. 1402. a. 1881. dec. 11. Nro. 505. 287 Szegedi Híradó. 1882. márc. 24. Helybeli újdonságok c. rovatban. 288 Az ajánlati felhívás szövegét lásd: Szegedi Híradó. 1882. ápr. 28. 4. old.