A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TAKÁCS József: Szeged új toronyórái és mestereik (1806-1883)

lalkozók azonban e „legjobb hírnévvel bíró gyárosoktól" lesznek kötelesek az óraszerkezetet beszerezni.

289 Kik voltak ezek a jó hírnévnek örvendő gyárosok? Henszler János 1815-ben született. 1841-ben Kari Erzsébettel kötött házasságot.

290 1842. október 30-án vették be nagyórakészítő mesterként a budai nagy- és kisórások céhébe.

291 A fővárosi iparosok 1845 évre kiadott címjegyzéke említi nevét először.

292 Ekkor lakása (műhelye?) a Wasserstrasse 234. szám alatt volt. Egy év múlva a 215. számú házban találjuk, 1852-ben még ugyanott, ám 1877-ben már a II. ker. Fő utca 199-et közlik címeként.

293 1860. szeptember 9-én dr. Scitovszky János bíboros hercegprímás, esztergomi érsek, három ajánlattevő órás közül Henszlert választotta ki az esztergomi bazüika órájának elkészítésére.

294 Toronyórái Králik Samu elismerését is kiváltották: 1878-ban azt írta róluk, hogy Henszler „igen jeles minőségben" készíti őket.

295 Ugyanezen évben Fő utcai telkén levő házához emeletes toldaléképületet építtetett,

296 1882 februárjában a promontori vámháznál fekvő szőlőbirtokán egy vízalámosás következtében várható földcsúszás elhárítására kért az elöljáróságtól intézkedést.

297 Élete vége felé - úgy tűnik - visszavonult iparának gyakorlásától. (1885-ben neve már nem szerepel a magyarországi iparosnévjegyzékben.) Aligha csodálható, ha a szegedi tanács nem kapott tőle ajánlatot: akkor már 67. életévében járt és - mint láttuk - birtokával volt elfoglalva. Henszler 1893. december 9-én hunyt el, végelgyengülésben. Wühelm Stiehl egyike volt Ausztria legjelentősebb toronyórás mestereinek.

299 1819-ben született, protestáns családból. Vállalkozását 1835-ben alapította. A Bécsben megrendezett 1839, 1845 és 1873 évi kiáüításokon bemutatott toronyóráiért érdeméremmel jutalmazták.A két előzőn ezüstérmes lett.

300 Stiehl műhelyében készült 1881-ben a bécsi városháza - negyedórás ütésű - nagy toronyórája.

301 Magyarországra 289 Szegedi Híradó. 1882. ápr. 25. Helybeli újdonságok c. rovatban. 290 Gyászjelentése alapján. Lásd: Országos Széchenyi Könyvtár , Aprónyomtatványok Tára, XIX. századi gyászjelentések gyűjteménye. „He" 61. doboz. 291 Meister Buch der Ehrsamen Gross und Klein Uhrmacher Innung in Ofen. (A budai nagy- és kisórás céh mesterkönyve. 1799-1866.) BTM. Ltsz. 2317. 292 Wegweiser. 1845. 117. old. - Az évente kiadott név- és címtár korábbi köteteit szerkesztő Alexander Blaskovits neve utoljára az 1840-es évre kiadott kötetben szerepel. A későbbieken a szerkesztő neve nincsen feltüntetve. 293 Wegweiser. 1846. 115. old. és i. m. 1852. 68. old. ; Szabóky 1877. 57. old. 294 Prímási Levéltár (Esztergom) Scitovszky Cat. H. 3607/1860. - Hálás köszönettel tartozunk Dr. Beke Margitnak, aki erre a dokumentumra felhívta a figyelmünket. - A bazilika órája 1861-ben készült el és 1977-ig működött. Felújítva, kitűnő állapotban ma is látható a dél-keleti toronyban, a harangok alatti szinten. (Helyszíni szemle alapján.) 295 Hivatalos jelentés 1878. Második rész. 35. old. 296 Az új ház első emeletén négy szoba, egy előszoba, egy konyha; földszintjén négy szoba, két konyha, a pincében egy mosókonyha és egy fáskamra létesült. - BFL. IV. 1407. b. Fasc. 400/III/1878. Nro. 43485/1878. 297 BFL. IV. 1407. b. Nro. 9252/11/1882. 298 Lásd a 290. jegyzetben hivatkozott gyászjelentését. 299 Schulte 1902. 767. old. 300 Schulte 1902. . u. o.; Verzeichniss der im Monathe Mai 1839 in Wien öffentlich ausgestellten Gewerbs-Erzeunisse der Oesterreichischen Monarchie etc. (h. n., é. n.). 89. old., továbbá Dr. Karl Fischer (WStLA.) szives levélbeni közlése. 301 JÜRGEN ABELER: Meister der Uhrmacherkunst. Wuppertal, 1977. 600. old.