A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
TAKÁCS József: Szeged új toronyórái és mestereik (1806-1883)
állításukhoz olyan referencia-óra szükséges, mely a „helyi meridiánhoz alkalmazott csülagászati műszerek segélyével tartatik folyton az időponttal evidentiában" - s üyen aligha lehet a gépész birtokában, már csak azért sem, mert a szegedi órások közül is egyedül csak a Brauswetterék birtokában van egy. A „gépész úr" lehet, hogy kiváló szakember, de nem rendelkezik órás szakismeretekkel, a Brauswetterék viszont már évtizedek óta e szakmában tevékenykednek. 265 A tanács azonban következetesen kitartott a gépész alkalmazása meüett, s a szeptember 24-i ülésen Brauswetter kérvényét elutasította. A testület tagjaira a városi főmérnök 3 nappal később benyújtott jelentése tette meg a kijózanító hatást. Ebben az állott, hogy ha a gépész fogja végezni az órák körüli feladatokat, akkor az 1220,- Ft kiadással és fölöttébb kétes kimeneteüel járna. 266 Mivel Brauswetter csak 300 Ft-ot kért, a közgyűlés - tanácsi előterjesztésre - november 11-én hozzájárult ahhoz, hogy vele a szerződést - három évre szólóan - megkössék. 267 Brauswetter Vümos Szegeden született. 1849. szeptember 10-én keresztelték a belvárosi plébániatemplomban. 268 Miután az órásmesterséget „kellőkép kitanulta", 1868. október 15-én a tanács segéddé nyüvánította, s a kapitányi hivatal rövidesen kiadta neki a vándorkönyvet. 269 A katonai szolgálatra alkalmatlannak találták, nevét törölték az áüítási lajstromból. 270 1870 augusztusában „külhoni" útlevelet kért. 271 Egy évre szóló külföldi vándorlási engedéüyel ellátott vándorkönyve a következő év januárjában érkezett meg a Magyar Királyi Belügy Minisztériumból. 272 Ezzel lehetővé vált, hogy szakmai tanulmányait Svájcban folytassa tovább. 273 1873-ban - genfi tartózkodása idején - egy általa készített kronométer zsebórával mutatkozott be a bécsi vüágkiállításon, melyet érdeméremmel jutalmaztak. 274 1876-ban a Szegeden megrendezett Országos Ipar-, termény- és AUatkiáüításon inga- és zsebórák, valamint „több különnemű saját készítményű órásgépezetek, segédeszközök" szerepeltek az általa bemutatott tárgyak között. „Haladást tanúsító óraműveiért" érdemérmet kapott. 275 Egy - svájci tartózkodása alatt készült - zsebóráját sikerrel mutatta be az 1878 évi párizsi vüágkiállítá97fí son, melyen a magyar órásipart csak négy kiállító képviselte. Az 1870-es évek hazai és külföldi kiállításainak természetesen apja, Brauswetter János is rendszeres résztvevője volt. A londoni (1871), a kecskeméti (1872) és bécsi (1873) kiállításon díszoklevelet kapott; az újvidékin (1875) ezüst éremmel, a szegedin (1876) érdeméremmel jutalmazták, a párizsin (1878) és a székesfehérvárin (1879) 977 bronzérmet ítéltek neki. 265 CsML. ÍV. B. 1406. Fasc. 6789/877. Nro. 13428 266 CsML. IV. B. 1406. Fasc. 6789/877. Nro. 14220. 267 u. o. Nro. 17589. 268 Szeged Belvárosi Plébánia. K. Ak. XI. köt. (oldalszám nélkül) 269 CsML. IV. B. 1107. a. 1868. okt. 15. Nro. 5575. 270 CsML. IV. B. 1107. a. 1870. ápr. 19. Nro. 2794. 271 CsML. IV. B. 1107. a. 1870. aug. 8. Nro. 5873. 272 CsML. IV. B. 1107. a. 1871. jan. 15. Nro. 117. 273 Lásd: Apró 1986. 274 Katalógus 1873. II. rész. 179. old. 275 Név- és tárgymutató. 1876. 84-85. old.; Emlékkönyv 1876. 336. old. 276 Hivatalos jelentés 1878. 36. old. 277 Lásd a 275 számú jegyzetet. (Az idézett helyen Brauswetter János valamennyi addig elnyert kiállítási díja fel van sorolva.); a 276 számú jegyzetben idézett mű 37. old.; Emlékkönyv 1879. 357. old. - 1880-as
