A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

ROMSICS Ignác: Társadalmi és politikai feszültségek Magyarországon a XX. század első felében

TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI FESZÜLTSÉGEK MAGYARORSZÁGON A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN* ROMSICS IGNÁC Az I. világháború előtti két-három évtizedet Magyarországon sokan nevezik „boldog békeidőknek". Ez az elnevezés nem teljesen indokolatlan. 1867 és 1914 között Magyarországon valóban nem dúlt háború, - miközben a Balkánon egymást érték a fegyveres felkelések. Impresszívek a gazdasági fejlődés mutatói is. 1867 és 1913 között az egy főre eső GDMP évi 2,5 %-kal nőtt, tehát megháromszorozódott.

1 Ugyanakkor hiba lenne a kétségtelen eredményeket túlértékelni. A viszonylag gyors fejlődés ellenére Magyarország a háború előestéjén is a meglehetősen elmaradott országok közé tartozott, amelynek egy före eső nemzeti jövedelme az európai átlagnak csak 69 %-át, az angliai szintnek 37-38, a németországinak 48-51, s a finnországinak 72 %-át érte el. Egyáltalán nem alakult át, illetve vált teljesen polgárivá a magyar társadalom sem. A mezőgazdaságból élők aránya ugyan folyamatosan csökkent, de még 1910-ben is 62 %-ot tett ki. A hagyományos struktúrák felbomlása tehát még korántsem fejeződött be. Az új rétegek és az általuk képviselt új szellem mellett továbbélt a történelmi-rendi társadalomszerkezet számos eleme, élethelyzete és viselkedési normája. Ebből a kettősségből, továbbá az elosztható javak szűkösségéből, a társadalom történetileg kialakult soknemzetiségű összetételéből és az ország Monarchián belüli helyzetéből számos olyan probléma adódott, amelyek nagyságrendje és veszélyessége alapján a fin de siècle körüli évek „boldog békeidők" helyett akár a „boldogtalan békétlenség" időszakának is nevezhetők lennének. Előadásom első részében ezeket a nagy problémákat fogom röviden prezentálni, majd a második részben a háború utáni utóéletükkel foglalkozom. I. A SZÁZADELŐ ANTINÓMIÁI A magyar társadalmat, a pártokat és a parlamentet leginkább foglalkoztató századeleji vitakérdések öt nagy ellentétpárt alkottak. Ezek a következők voltak: (1) az ún. 67-esek és az ún. 48-asok közötti közjogi vita a dualizmus jövőjéről; (2) a keresztény és a zsidó középosztály érdek- és értékkonfliktusa, azaz a dzsentri- és a zsidókérdés; (3) a nagy- és kisbirtok közötti ellentét, vagyis a föld- vagy parasztkérdés; (4) a politikai in* A tanulmány előadás formájában angolul elhangzott 1998. március 14-én Helsinkiben az Interruption and Continuity: Periods in Hungarian and Finnish Modernization című, a Helsinki Egyetem által szervezett konferencián. 1 László KATUS: Economic Growth in Hungary During the Age of Dualism 1867-1913. A Quantitative Analysis. In Studia Historica Academiae Scientarium Hungaricae. No. 62. Budapest, 1970. Akadémiai Kiadó. 35-127.