A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

HERCZEG Mihály: Adalék a szegvári kastély történetéhez

Adalék a szegvári kastély történetéhez HERCZEG MIHÁLY A 18-19. századi leírásokban a szegvári kastélyt úgy emlegették, mint a község egyetlen nevezetességét.

1 Olykor néhány tévedés is előfordult a Szegvárról szóló leírásokban. így pl. igen bántó az a pontatlanság, ahogyan Genthon említi a tulajdonos Károlyiakat: „1715-ig a Károlyi családé".

2 Nem egészen pontos Mattyasovszky Márton megállapítása sem. Szerinte a vármegye kiköltözése után nyomban árvaház került volna bele.

3 De leginkább érthetetlen a gróf Károlyi László által kiadott birtoklástörténet, amely kétségbe vonja a Dóczy kastély 1727. évi újjáépítését is.

4 Szeretnénk a kastély vázlatos történetét bemutatni, eredeti dokumentumok felhasználásával. Munkánk során jó hasznát vettük gróf Károlyi Sándor naplójának, a szegvári tisztjeihez írott instrukcióinak, és az inventáriumoknak. Szerény írásunk még 1987-ben készült, de publikálásra nem volt lehetőségünk. Azóta újabb forrásokra bukkantunk. Igen lényegesnek tartjuk a szegvári kastély „delineációját" 1723-ból.

5 Megtalálható a Károlyi Levéltárban a grófnak a kőművessel 1724-ben kötött contractusa.

6 Közvetett bizonyítékként Bél Mátyás 1730. évi leírására

7 hivatkozunk, aki olyannak látta Szegvárt, amilyennek az itt mellékelt rajzok mutatják. 1987 óta sok víz elfolyt a Kurcán. Vörös Gabriella szentesi múzeumigazgató kutatásai döbbenetes új felfedezéshez vezettek. Föltárta a volt vármegyeház alapjait, amelyek bizony a falakkal azonos téglából készültek. Gróf Károlyi naplójából világosan kitűnt, hogy az alapba belehordatott mindenféle elérhető követ, romokból származó téglát, még a Kurcából kihalászottakat is. Vörös Gabriella ezeket a falakat is megtalálta közvetlenül a Kurca partján. Bár a középkori falmaradványok nagyobb részét az 1960-as évek szennyvízülepítő építésével elpusztították. Eddig írott forrásaink nyomán úgy gondoltuk, hogy a Dóczy kastély azonos a vármegyeházzal. Abból indultunk ki, hogy a megye azért vette meg ezt a kastélyt, olcsó pénzen, hogy ne kelljen új épületet készíteni. Ez volt az indoklás. Dehát napjainkban is ismerjük a „felújítások" körüli csalafintaságokat, amikor a kocsmából úgy alakítanak iskolát, hogy egyik falát a másik után cserélik ki. Tény, hogy a vármegyeház felújítására huszonötször annyit költöttek, mint amennyi a vételár volt. Találtunk a Károlyi Levéltárban egy évszám nélküli rajzot „szegvári kastély" fölírással. Ez a derekegyházi kastélyhoz hasonlatos, kétemeletes barokk épület.

8