A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

HERCZEG Mihály: Adalék a szegvári kastély történetéhez

Vörös Gabriella fölfedezését figyelembe véve egészen másként olvassuk Magda Pál leírását a 19. század elejéről: „Szeghvár noha tsak falu, mégis benne tartatnak a vármegye gyűlései s egy régi várnak omladékait mutatja".

9 * Közismert, hogy Szegvár már a kőkorszakban lakott hely volt. A középkorban a település neve csak röviden: Szeg. 1423-ban névírása: Zeegh. A tatárjárás után, 1284-ben „Terra Zeg" néven fordul elő, amiből az sejthető, hogy a tatárok elpusztították a falut. De 1304-ben már ismét jobbágyoktól lakott hely Zeg.

10 Blazovichnak „A Körös-Tisza-Maros köz települései a tatárjárást követő században XIII-XIV. sz. közepéig" című történelmi térképén a Kurca és a Kórógy találkozásánál ábrázolja Szeget.

11 A fejedelmi család, illetve a Bar-Kalán nemzetség birtoka 1334-től - a vidék sok egyéb településével együtt - Pósa comes kezére került. A Pósafiak Vásárhely határában éppúgy birtokosok voltak csaknem másfél századon, mint Szeg helység nagyobb részén. Ám „1471-ben fiúörökös nélkül maradt a nagymultú Szeri Pósafi család hatalmas vagyona. A király a több megyében található fekvőségeket Guti Országh Mihálynak, valamint Nádasdi Ongor Jánosnak adta."

12 A következő évtizedekben a birtokosok gyakran változtak. Szeg pl. Sáry Péteré lett, de részbirtoka volt ott a Zelemérieknek is. Már 1468-ban megjelent a térségben Mátyás király vitéz esztergomi kapitánya, Dóczi Péter, aki zálogba vett több Vásárhely környéki pusztát. Ettől kezdve a hódoltság koráig ennek a családnak a tagjai, illetve rokonsága uralta a vidéket. Szer birtokáért pedig Pósafi Fruzsina, kinek férje Ábránfi Tamás, pert indított az új birtokos Sáryak ellen. A per megnyerése után a fiai 1499 körül eladták a nehezen megszerzett birtokot az egyik Dóczinak, Dóczi Péternek.

13 Szeremlei Sámuel, Hódmezővásárhely jeles történetírója nagyon nem szívelte ezt a kapzsi Dóczi családot, amely 20-25 év alatt kb. 120-130 falut szerzett magának. Ezt írja: „Aki azonban legtöbb jószágot összeszerzett ez időben határunkon (Hódmezővásárhely) és a vidéken, az egy temesi főispán, Dóczi Péter volt, oly család tagja, mely a hadi erények mellett élete fő céljául a birtokszerzést tekintette" ... A Dóczi testvérek „...abban is versenyeztek, hogy a vagyongyűjtésben melyik múlja felül a másikat. Előnevöket a pozsonymegyei Nagy-Lucsétól, családnevöket pedig a velünk határos Dócztól nyerték".

14 Szeremlei kutatásai szerint a három Dóczi közül Imrének a fia, János 1505-ben vette meg Gyólai Lászlótól Körtvélyest, Szert, Dóczot, Márnát, Tést, Tőkét, Bökényt, Szelevényt és Elles monostorát. Csikvári szerint Gyólai 1506-ban örökítette át Szeget Dóczi Jánosnak. így jutott a család olyan tekintélyes birtokhoz, hogy annak irányítására uradalmi központot lett légyen érdemes építeni. így