A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)
TÓTH Ferenc: A Maros szabályozási terve 1832-ből
hogy előbb ezek készüljenek el és utána - de ugyanazon esztendőben - a makóiak 23 A Maros szabályozása során mindvégig rendkívüli feszültség jellemezte Torontál és Csanád vármegye viszonyát. A bánáti területet kevésbé fenyegette pusztulással az árvíz, ezért számukra a szabályozás végrehajtása nem volt sürgős, sorozatosan akadályozták a tényleges munka elkezdését. Főleg Szathmáry Sámuel basáskodó természetű földmérő kereste azokat a műszaki akadályokat, amelyek ürügyül szolgáltak a megvalósítás meghiúsításának. Giba Antal rendszerinti földmérő Csanád megyében a szabályozási előkészületek szakmai irányítója Giba Antal földmérő volt. Giba Békésen született 1797-ben, tanulmányait az Institutum Geometricumban végezte. 1819-től 1825-ig a csanádi püspökség makói uradalma szolgálatában állt. 1825. augusztus 23-től Csanád megye tiszteletbeni, november 25-től rendszerinti földmérője. Számunkra különösen értékesek a reformkori Makóról és környékéről készült felvételei. 24 Tevékenységéről igen jelentős az a jellemzés, amelyet a megyei kisgyűlés hagyott jóvá: „Giba Antal úr nyájas és magához vonzó emberséges magaviselete, mértékletessége, azonkívül pedig a tapasztaltsággal egybeköttetett földmérői tudományokban való jártassága... Töltések felállításában résztvevő fáradhatatlan szorgalom által előttünk magát megkülönböztette... Hivatala köréhez tartozó dolgokban való pontos eljárása, jelesen az 1821 esztendei marosi rendkívül való áradás rémítő veszélyeinek történhető megújulása elhárítása okáért vonatott töltéseknek mindenkor a lehető jó állapotban való tartását tárgyazó hasznos előterjesztései, az e tárgyban költ megyei állapításoknak egész készséggel s foganattal való végrehajtása, különösen pedig az 1830 esztendő tavaszán a jégnek a Marosnak való megtorlódása által szomszéd nemes Torontál vármegye részéről álló töltések kiszakasztása után a víznek sebes rohanásánál fogva a megyénk felől eső partok s azokon lévő töltéseknek a Marosba való szakadásából kiütő félben lévő veszélyt, - úgy szinte az 1832-dik esztendőbeli áradás alkalmatosságával a Makó városát oltalmazó töltés minden szempillantásban várt kiszakadását s egyéb áradások által a Marosnak megyénk felől megrongáltatott és több helyeken leszakasztott partjai oltalmazására szükséges gátak készítése s ezeknek végrehajtásában éjjel-nappali, gyakran egészsége kockáztatásával is egybeköttetésben állott fáradhatatlan munkálkodásai; továbbá a megyénkbeli közösülési utaknak felsőbb rendelések által meghagyott felmérését illető terhes munkának serényen és pontosan való elkészítése, az országutaknak, amennyiben megyénk helyzete engedi, és a hidaknak jó karban
