A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

TÓTH Ferenc: A Maros szabályozási terve 1832-ből

való tartását tárgyazó célerányos felterjesztései s az e tárgyban fennálló küldött­ségű e részbeni határozásainak halasztást nem szenvedő sikeresítése, középülete­ink fenntartását és a földmérősége ideje alatt épülteknek legalkalmatosabb mi móddal lehető érpíttetéseket illető, s helyben hagyást nyert vélemény adásai, majd a községeinkben uralkodott, veszedelmes házi sűrűségeknek kiirtása s rendetlen­ségeknek helyrehozása, nem különben némely megyénkbeni birtokok határának hivatalos megbízatása következésében pontosan való felmérése s rendelkezései átaljában pedig, szoros értelembe vett hivatalának körén kivül is, a közjó elő­mozdítására nézve, önként, magától indíttatva kimutatott buzgó törekedése, mint földmérői hivatalában való ügyességének, serénységének és pontosságának meg­annyi nyilvános bizonyságai előttünk tudva lévén." 25 * Orczy Lőrinc királyi biztos vezetésével 1832-ben sikerült az országos szervek figyelmét is felhívni a Maros mentén húzódó települések veszélyes állapo­tára. A szabályozás gondolata ismét előtérbe került, és az érdekeltek egy gyors megoldásban kezdtek reménykedni. A továbbiakban mégis katasztrófák sorát kellett átélni, de egy évtized múltán csak hozzákezdtek a legkritikusabb hajlatok átvágásához. Királyi biztosok, megyei tisztviselők, földmérők, városi elöljárók sora váltotta egymást, mire a tényleges munkálatok megindulhattak. Menet köz­ben pedig az új csatornába való víz bevezetése okozott nehézségeket. A szabályo­zás gondolatának megszületésétől a megvalósulásig Makó esetében fél évszázadra volt szükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom