A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

MARJANUCZ László: A szegedi zsidó polgárság műértékeinek sorsa a deportálások idején

zálogház, vagy Papp Róbert ügyvéd, a szegedi Zsidó Tanács elnökének felesége 2000 pengő értékű perzsagalléros szőrmebundát adott a zálogházba. Fenti értéktárgyak tehát kettős tulajdonsággal bírtak tulajdonosaik számára: jelentette az érték folyamatosságát, megőrzését, s emelte viselője társadalmi rangját, szépítette, kultúrálta a polgári otthont. Igaz, nem zálogházi bejelentés alapján, de az ott jegyzékbe vett tárgyakkal egyidőben került „hatósági bizományba" dr. Klein Jenő 641 darabot számláló Junghans és Doxa óragyüjteménye, illetve Heller Nándorné 477 darabos Herendi porcelán gyűjteménye. Eddig azokat a tárgyi együtteseket tekintettük át, melyek nagyobb családi magángyűjteményt alkottak. Megpróbáltuk az illető család valamennyi elhurcolt vagyontárgyának a felsorolásával érzékeltetni azt a kulturális pusztítást, amit a hatóságok a zsidók gettóba hurcolása után okoztak. Tanulmányunk függelékeként közölt összeállítása már kevésbé esetleges, a lajstromba vett műtárgyak, az elkobzott javak teljes sorát adja. Pusztán annyit jegyzünk meg. hogy a leltárak elkészítése valamennyi családi ingóság nyilvántartásba vétele után történt. Ekkor már nem volt érdemes hevenyészett családi inventárakat készíteni.hanem a raktározott műkincseket műfajuk és művészi értékük szerint rangosolták, immár kifejezetten a későbbi értékesítés céljából. így jártak el a felhalmozott zsidó tulajdonú festményekkel, melyeket műértékük szerint négy osztályba soroltak.