A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

ZOMBORI István: Egy írástudó szegedi parasztpolgár a 20. század elejéről

ahol ő Keller is megsebesült másnap mint ő mondja a század mikor összegyülekezett se a Pistát se pedig a mindig véle lévő Kéri sógorát nem látta, körülbelöl ezidőtájban szűnt meg a küldött levelei is s azuta életjelt nem adott magáról, a föltevés az hogy vagy elesett vagy orosz fogoly lett. A feleségemről való sógorok még élnek öcséi, először kivonult az Osztrákmagyar hadsereg Szerbiából körülbelöl egy évig a szerb határon őrségszolgálaton volt most hol van nem tudom a másik öcse Jani a tüzérségnél szolgál most az olasz harcztéren van legutóbb azt irta hogy betegség miatt korházba van, Szögi Ferkó az én utánam való sógor végigküzdötte valamennyi harczteret legutóbb Olaszországból jött haza a 46 gy ezred kötelékébe tartozik jelenleg Brassóba van miután az ezred most ott tartózkodik decz elején 14 nap szabadságra otthon volt. Naggyörgy Pista szintén utánam való sógorom 1915 jan utolján orosz hadifogoly lett fönt Galicziában, s néhányszor már Oroszországból irt a legöregebb sógor Szekeres Pista nov 3án vonult be (1915) jelenleg szabadságon van Karácsonyest. 1915. Este, van, este van! Szentkarácsony este Születésed napja Népek Messiása! Örök szeretetnek kiapadhatatlan Üdítő balzsama, buzogó forrása Harangok zúgása hirdeti eljöttét Népek óhajának, testé lett igének Dicsőség a magasságban az Istennek Békeség a földön a jó embereknek. Istenkáromlásként hangzik ajkainkról E két magasztos szó Békesség, Szeretet, Mi feszítsük újra föl a keresztfára Ki értünk küldetett, ki értünk született.