A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

ZOMBORI István: Egy írástudó szegedi parasztpolgár a 20. század elejéről

eseményeiről. Pécsett szanitéctanfolyamra járt, majd áprilisban 3 hétre elengedték szabadságra, gazdasági munkák végzésére. Majd három hónap fölmentést kért, de csak egy hónapra kapta meg. Miniszteri rendeletre, mint az önálló gazdákat, őt is elengedték újabb két hétre, hogy földjeiket rendbe tegyék. Egészsége Pécsett megromlott, erős köhögése lett, lefogyott. Már úgy nézett ki, hogy a frontra kerül, amikor ismét 42 nap szabadságot kapott aratásra. De az oroszok bukovinai támadása miatt félbe kellett szakítani a munkát és viszszatérni, mert indultak a frontra. Érdekes módon ezután rendszeresen beszámol arról, merre utaznak. Csapon át a Kárpátokba, majd az Uzsoki szoroson át mentek Galíciába. Az itteni kis falvakban töltötték a július végét, ő egészségügyi katonaként ténykedett. A szöveg közé beiktat egy verset „Levél a Dnyeszter mellől" címmel, amelyben otthona, felesége és gyermekei utáni vágyát írja meg. Az itt látott kis falvakról együttérzően szól, látja, hogy a háború micsoda károkat okozott. Részvétet érez a lengyel lakossággal, főleg az otthon maradt asszonyokkal. 1916 szeptemberében hirtelen átszállítják őket Erdélybe, mert a románok átállása megváltoztatta a hadihelyzetet. Néhány nap múlva már Nagyszeben körül találjuk a románokkal harcolva, de az eseményeket ezúttal is 3-4 naponként megörökítette. Októberben részt vett Brassó visszafoglalásában, 14-én tizedessé léptették elő, 16-án pedig megsebesült. Innen Temesvárra vitték. Sebesülése súlyos, de nem életveszélyes. Gyakorlatilag ezzel befejeződik a háborús beszámoló. A naplóból nem tudjuk mi történt vele ezután, mert a végén csak 1915-ös gazdasági följegyzések vannak. Valószínűleg arról van szó, hogy a kis kockás füzet (9 x 14,5) cm) eredetileg apró följegyzések részére készült. így került bele a végére a számadás és néhány összefüggéstelen följegyzés. Amikor a naplót elkezdte írni, nyilván nem gondolta, hogy hosszú idő följegyzéseire kell elegendőnek lenni. Tény, hogy a sebesüléséről szóló rész után többet nem folytatta az írást. A gazdasági följegyzések valószínűleg korábban készültek, és a két rész (a napló és a számadatok) között egy lap üresen maradt. Tehát a félbeszakadás oka nem a füzet betelte volt. Versei A tábori lapokon több alkalommal is írt haza verseket. Ezek rendszerint valamilyen aktuális alkalomból születtek. Érdekes módon ezek föltűnnek a naplóban is. Nem tudni innen másolta a lapra, vagy a levélből a naplóba. 1916. augusztus 15-én verset írt a feleségének a tábori lapon. „Nagyboldogasszony napján írom hozzád e verses levelet más nem küldhetek hát fogadjátok tőlem olyan érzéssel mint amilyennek én írtam láthatod hogy nincs rossz sorom mert van még ked-