A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)
FANCSOVITS György: Dokumentumok a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt történetéből 1901-1905
pontját: a fokozatos adót és az általános választói jogot. Ezt a két pontot hirdették az egyesült ellenzék jelöltjei mindenütt a választásokon s ezért, ahol nem volt szocziáldemokrata jelölt, ott mellettünk kardoskodott a mi népünk is... De alapos okunk van hinni, hogy az egyesült ellenzék képviselőinek zöme nem fogja igéretét megtartani ... Egyebekben a jövő előre nem látható eseménye szerint fogjuk megállapítani az országgyűlési taktikát. Párthoz nem csatlakozunk, vele szövetséget nem kötünk, legföllebb ideiglenes jellegű fegyverbarátságot kötünk csak Közli: A magyarországi szocziálisztikus munkásmozgalmak az 1905. évben. Budapest, 1906. 433-434. Ugyanakkor az MSZDP az ellenzéki koalíció ellen foglalt állást, mely összeütközéshez vezette Mezőfi Vilmossal és Áchim L. Andrással. 18. A Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt petíciója mely az általános választói jog életbeléptetését sürgeti. 1 Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Törvényhozók! Magyarország ötszázezer vérrel és munkával e hazának áldozó polgára nevében és megbízásából lépünk önök elé. Ami ilyen nagy számban egyesitett bennünket, az az általános, titkos és egyenlő választási jog életbeléptetésének parancsoló szüksége. S midőn élünk a magyar alkotmány biztosította kérvényezés jogával, arra kérjük önöket, hazánk törvényalkotó képviselőit, hogy az általános, titkos és egyenlő választási jogot törvénybe iktatni méltóztassanak. Mert erős bennünk a meggyőződés, hogy romlott állapotainknak, gazdasági nyomorúságunknak, Ausztriától való függő helyzetünknek: orvosszere egyedül az, ha mindazok, akik ma kiszorítva az alkotmány sánczaiból, jogot nyernek ahhoz, hogy az ő akaratuk is érvényesüljön a törvények megalkotásánál. Husz millió lakosa közül az országnak alig egy millió bir választási joggal. De ebből a millióból is több százezer nem a maga meggyőződését követve vesz részt az ország törvényhozásának megalkotásában, hanem függvén a hatalomtól, száz mellékérdek, de nem a haza és nem a nép igazi érdeke vezeti a szavazó urnákhoz. Vesztegetés, korrupczió, magánérdek, hatalmi erőszak nyilatkozik meg szavazataik nyomán. S igy az a parlament, melyet ők állítanak össze, nem lehet a magyar nép összességének igazi képviseletévé, hanem osztályparlamenté sűlyed. Osztályparlamenté, amely nem az ország lakosai összességének javát és előnyét szolgálja, hanem a vagyonban, előjogokban élő felső tízezrek érdekeinek kielégítését tekinti fóczéljának. Ez az oka az ország közállapotaiban beállott romlásnak. Ez okozza a
