A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

HERCZEG Mihály: Adalék a szegvári kastély történetéhez

A gróf harmadik szobájába(n) 1. Nagyobb kö középül ócska asztal 2. Fa nyoszolya vászon tarka firhanggal 3. Bádog szenteltvíztartó, mellette 4. Sreib Tisch, tetején lévő képecskével, ami benne Vagyon, eö Nagyságáé. 5. Ócska 4 fejér firhang Ebédlő Palotában 1. Az ablaknak 9 karika héjjá 2. Egy közönséges kerek fa asztal 3. Pohár szék 4. Tafota théjes 5. Pohárszékbe szalmakarika, ócska 6. Billióim 2, egyik meczet, másik Paraszt 7. Rosolisos pohár 11 8. Asszú szölö bornak való pohár 6 9. Olajnak való meczett karafina 1 10. Talpas boros pohár 6 11. Karafina 7 12. Gyertyatartóra való üveg lámpás 2 13. Ólom bokáj fedél 14. Ócska fél kéz seprő 15. Zöld kályha kemence és 1 fogas a falon (...)" Annyi biztos, hogy a Haller család korántsem volt olyan gondos gazdája a kastélynak, mint gróf Károlyi Sándor.

24 Ismeretes, hogy ebben az időben elkeseredett küzdelem folyt az uradalom és Szeged közt az 1723-ban újraalakult Csongrád vármegye székhelyének hova helyezése körül. Annakidején gróf Károlyi Sándor szegvári kastélyát ideiglenesen fel is ajánlotta megyegyűlések tartására. Szeged szabad királyi város is meg akarta szerezni a megyeközpont jogát. Az évtizedes huzavona után a királynő úgy döntött, hogy legyen Szeged a megye székhelye (1761). A szegedi központ gondolata nemcsak a várostól eredt, hanem a Mindszent-algyői uradalom birtokosától, gróf Erdődy György kamarai elnöktől. A főispán viszont a Károlyi uradalom embere lévén, nem hajtotta végre a királynő rendeletét. Erdődy meghalt, az új kamarai elnök nem sokat törődött a megyeszékhely kérdésével. így a