A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

HERCZEG Mihály: Adalék a szegvári kastély történetéhez

főispán Szegvárt, vagy Vásárhelyt ajánlotta. A királynő 1767. évi 33. sz. rendeletével a székhely megválasztását rábízta a megyére. „Ezután a földesurak gazdatisztjei egyszerre elállottak a megyei székház építésének tervétől és ismét a házvásárlást ajánlották, de nem Szegeden, hanem Szegváron. Sváby Kristóf jószágigazgató, földesura, gróf Károlyi Antal nevében ajánlotta, hogy a már düledező emeletes kastélyt vegye meg a vármegye és alakíttassa át székháznak."

25 A megyegyűlés 1768-ban szegedi német mesteremberekkel felbecsültette a kastélyt. Gebhard Benedek kovács, Wer Antal kőműves és Kraller Miklós téglavető végezte a becsűt. A főépületet 8 öl 3 láb magasnak, 6 öl hosszúnak és 5 öl 3 láb szélesnek találták, amelyhez délről csatlakozott egy oldalszárny, amelynek magassága 5 öl 4 láb, hosszúsága 6 öl 3 láb, szélessége 6 öl 3 láb. A téglalépcső 3 öl. A mesterek kijelentették, hogy az emelet lakhatatlan, a földszint is roskadozó állapotú. A mennyezet és a tető korhadt, az értéke ezért a szegedi mesterek szerint mindösszesen 836 forint 30 krajcár. Ezt az értékelést a megyegyűlés 1768. június 8-án jóvá is hagyta.

26 Zsilinszky Mihály azt írja, hogy a megye a fenti árban meg is vette a kastélyt, renováltatta, börtönöket építtetett hozzá, úgyhogy mire elkészült 20 329 forintjába került a megyének.

27 A Károlyi Levéltárban találtunk egy 18. századi alaprajzot és frontális ábrázolást. A felírás szerint „Szegvári kastélynak delineatioja, hogy ha Excellentiájának méltóztatik reparáltatni illő."

28 Sajnos az évszám nem volt közelebbről behatárolható. A vármegyei apparátus ideköltözése továbbra sem volt zökkenőmentes. Több szerzőnél úgy találtuk, hogy 1776-1884 közt volt ez a kastély a vármegye háza.

29 A megyei tisztviselők nem mozdultak szegedi lakásukból, csak a havi közgyűlések alkalmával utaztak a „megyeszékhelyre". Maga az alispán is Szegeden lakott. II. József rendelte el, hogy legalább ő költözzék Szegvárra. A közgyűléseket ennekutánna is gyakran tartották Vásárhelyen, Szegeden vagy Csongrádon. Azt a kifogást hangoztatták, hogy a kastély kicsi a megyegyűlések befogadására. Előfordult, hogy az udvaron fasátort kellett felállítani arra az időre. A szabadságharc bukása után a megyefönök Szegedről irányította az összevont megyét. Palugyai ekorban megjelent művében ennyit ír: „Szegvár falu, 1850-ik évig a megyének székhelye, díszes megyeházzal s emeletes börtönépületekkel".

30 Bonyhádi István megyefönök meghagyására 1851-ben kimutatást készített a megyei mérnök a megyei házipénztár terhére fönntartott épületekről. Ezek közül a szegvári kastélyról készült leltárt mutatjuk itt be: III. SZEGVÁRON LÉTEZŐ MEGYEI ÉPÜLETEK