A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

LAKATOS Pál – ORBÁN Imre: Egyházlátogatás a makói Szent István plébánián 1835-ben és 1859-ben

49 A kereszt ma is megvan. Anyagának színéről a nép „vörös köröszt"-nek nevezi. 50 A megrongálódott lakeresztek helyett immár kőből 1860-ban újakat állítottak. 51 Ezt a fakeresztet 1859-re eltávolították. 52 Makóról K-re volt valamikori Dál falu török időkben pusztává lett vidékéről van szó. E keresztről a későbbiekben nincs tudomásunk. 53 A falu önálló plébániáját 1901-ben szervezték meg. A harang fölkerült az ekkor épített templom tornyába, és mind a mai napig megvan. 54 Valószínű örmény kereskedőkről van szó. 55 Stanislavich Miklós püspök telepítette ide őket Kárpátaljáról. Anyanyelvük magyar lehetett, de a szláv liturgikus nyelv miatt a helyiek oroszoknak nevezték őket. 56 Ez csak szükséghelyzetben, a csecsemő életének veszélyben forgása esetén lehetsé ges. 57 A szöveg valószínűleg a népi siratásokra utal. 58 Ismereteink szerint a tárgyalt időszak előtt az alábbi években végeztek egyházláto gatást Makón: 1782, 1803, 1814. 59 A belső iskola a mai Szt. István Egyházi Iskola helyén állt. 1929-33 között lebontot ták. 60 A kálvária kápolnával szemben állt. Később lakóházzá alakították át. Egyes részei még ma is megvannak. 61 Az újvárosi Szt. László templommal szemben volt. Az újabb iskola építésekor lebontották. 62 Sajnos a számadat olvashatatlan. 63 A mai, Kálvária utcából nyíló temetőről van szó. 64 Hosszmérték. Egy láb valamivel több, mint 31 cm. 65 A köznép ebben az időben fakeresztet használt és többnyire piros-kékre festette őket. 66 Makó török időket követő újra települése után az első római katolikus temető a mai belvárosi templom körül, a második a Petőfi park helyén volt, míg a harmadik ma is használatban van. 67 A font súlymérték. Egy font 0,56 kg. Az öl tér fogatmérték: 4 m3. Az akó 54,3 1 és a véka 31,2 1, mindkettő űrmérték. 68 A párbér egyházközségi adó a papság ellátására.