Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

mindketten bíróság elé kerültek. Dokumentum Könyvek címmel könyvsorozatot készült kiadni, melynek első darabja József Attila Költészet és nemzet című tanulmánykötete (1940); a vállalkozást azonban nem folytathatta. 1941-ben visszaköltözött Debrecenbe. Munkaszolgálatban pusztult el, az emlékezők szerint társaiért áldozta fel magát. - 27 DÉRYTIBOR (1894-1977): író. 1911-ben kereskedelmi vizsgát tett, majd nyelveket tanult és dolgozott. 1917-ben tűnt fel az irodalomban, Osvát Ernő közölte a Nyugiban Déry Lia című regényét, melyért azonban szeméremsértés vádjával perbe fogták. 1919-ben az írói választmány tagja lett, emiatt emigrálnia kellett. 1920-tól 1935-ig kisebb-nagyobb megszakításokkal külföldön élt, volt a Bécsi Magyar Újság, a bécsi Ma és a berlini Sturm, majd itthon Kassák Dokumentumának munkatársa, egy ideig - éppen a fasizmus előretörésekor és Hitler hatalomra jutásakor - Berlinben fotóriporter volt, majd újra itthon a Gondolatnak a szerkesztője. 1938-ban két hónapos fogházbüntetést kapott, Gide oroszországi útirajzának lefordítása és megjelentetése miatt. 1939-ben Romániába utazott, álnéven fordított és írt, majd 1944-ben, amikor a nyilas utalom miatt magának is bujkálnia kellett, kapcsolatba lépett az ellenállási mozgalommal, és hamis iratok beszerzésében segédkezett. - Radnóti már 1930-ban írt Déryról, amikor egy cikkben többek mellett őt is Kassák Lajos „vezérkarához" sorolja, akik „formailag még kereső csoport, melynek minden egyes tagja lassú érés után találja meg külön-külön a saját hangját és lesz egyéniséggé" (Próza: 431.), 1933. február 19-én pedig, a Szegeden nagy vihart kavart előadásában (Az új magyar költészet és irodalmi problémák) kiemelten beszélt róla is, és költői fontosságát hangsúlyozandó négy verset olvasott fel tőle (Baróti:350-351.). Később Déry szerkesztőként közölte Radnóti írásait a Gondolatban, többször találkoztak. - 126,127, 257 DÉSI HUBER ISTVÁN (1895-1944): festő, grafikus. 1937-38-ban ismerkedtek meg Radnótival, aki a festő művészetét - a képek szorongó, kifosztott hangulata miatt - rokonnak érezte saját költészetével. Radnóti sokra becsülete a másikat, közeli jó barátok is lettek. Dési Huber 1940 körül tusportrét készített Radnótiról, ő pedig „Dési Huber István emlékére" írta meg a harmadik munkaszolgálat előtti egyik utolsó versét, Nem bírta hát címmel. - Felesége SUGÁR STEFÁNIA (1897-1987). - 258, 285 DEVECSERI GÁBOR (1917-1971): író, költő, műfordító. Tizenöt évesen jelent meg első - Karinthy Gáborral közös - kötete, ezt követően folyamatosan jelen volt az irodalomban, verseit a Nyugat is közölte. A budapesti egyemen 1939-ben kapott diplomát, görög-latin szakon. Ugyanebben az évben megkapta a Baumgarten-díjat. 1940-ben a Baumgarten Könyvtár könyvtárosa lett; Radnóti is pályázott az állásra. 1941-ben doktorált. - 173, 259, 260 DÉZSI LAJOS (1868-1932): irodalomtörténész, a szegedi egyetem régi magyar irodalomtörténet professzora. Radnótit az első félévben tanította, de a „szegedi fiatalok" nem kedvelték Dézsi „ósdi pozitivizmusát" és azt, hogy „a XIX. és a XX. század csaknem teljes mellőzésével csak a régebbi magyar irodalom anyagát kérdezte" (Baróti:143). - 16 DUBRUEL, JOSETTE - lásd: Boldizsár Iván ElDUS LÍVIA (1910-1996): fogorvos. Sós Endre így ír a Radnótival való kapcsolatáról: „Egy-két esztendőn át estéről-estére együtt volt Szegeden egy »diáknégyes«: Radnóti Miklós, Kun Miklós, Ligeti Magda és Eidus Lili. Radnóti Miklós jól érezte magát Ligeti Jenőnek, a Delmagyarország és a Szegedi Hétfői iljság szerkesztőjének, valamint Eidus Bentian fogtechnikusnak, a Magyarországra került és a magyar munkásmozgalomba bekapcsolódott litván származású forradalmárnak lakásán, ahol gyakran az öregek is bekapcsolódtak a fiatalok beszélgetésébe" (Sós). - 45,46 91