Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

ELEK ARTÚR (1876-1944): művészettörténész, író. A Nyugatnak alapításától munkatársa, kritikákat, esszéket, novellákat publikált ott. A német megszállás után öngyilkos lett. - 380 EPPINGER DÓRA - lásd: Szcntkuthy Miklós ERDÉLYI HELIKON: (1928-1944): Kolozsvárott megjelenő irodalmi és kritikai folyóirat, főszerkesztője Bánffy Miklós volt; 1928-29-ben Áprily Lajos, 1929-31-ben Kuncz Aladár, majd rövid ideig Lakatos Imre, 1932-től Kós Károly szerkesztette. A szabadelvű humanista lap a két világháború közötti romániai magyar irodalom fő orgánuma (a baloldali Korunk mellett), de sok jelentős anyaországbeli alkotó is publikált itt. - Az 1931 augusztusában Párizsból (!) küldött recenziós példány „nem talált gazdára": nem írtak a könyvről, később azonban Radnóti több kötetéről is jelent meg itt bírálat: a Lábadozó szélről Tolnai Gábor írt (1934. márc.), a Meredek útról Paku Imre (1939. máj.), a Válogatott versekről és az Ikrek havábanröl Szemlér Ferenc együtt írt (1940. aug.-szept.), az Orpheus nyomában című gyűjteményről pedig Jánosházy György közölt kritikát (1943. dec.). - 47 ERDŐDI JÓZSEF (1908-1980): nyelvész. Középiskoláját Budapesten, egyetemi tanulmányait Szegeden végezte német-francia szakon, 1932-ben doktorált (A finn-ugor és indogermán népek legrégibb érintkezésének néhány bizonyítéka, Szeged, 1932). Később tanult Bécsben és Párizsban is. 1935-39 között Szegeden gimnáziumi tanár. Tudományos munkákat 1930-tól publikált hazai és külföldi szakfolyóiratokban, Szófejtések című kötete 1937-ben jelent meg, Finnországról két útikönyvet is írt. A H. világháború alatt tanult meg oroszul. - Radnótival a szegedi egyetemen ismerkedett meg, kapcsolatuk meghatározó kezdetéről Radnóti 1930. október 23-án levelet is írt Gyarmati Fanninak: „Tegnapelőtt Drága magamhoz vettem a Pogány köszöntőt és öt újabb verset és bementem Zolnai szobájába. [...] Odaadom a könyvemet. Ledobja az asztalra. Erről persze ismertetést szeretne? Szeretnék. Kérem egy fél hasáb jöhet. Majd kiadom valakinek. [... ] Van kollégám, negyedéves, idén lesz kész német-francia szakos, tavaly jelent meg egy vaskos könyve, ill. első része egy tanulmányának a költői nyelvről. [A költői nyelv némely vonása. Symposion, 1930.] Erdődi József. Nekem persze nagy tisztelőm. Ma délelőtt üvöltve rohan a folyosón, hogy Radnóti! Radnótim. Nekem ugrik. Te, nekem adta a könyvedet Zolnai, két oldalt kell róla írnom, hivat. És egész piros a fiu az örömtől. Mindig mondtam, hogy tudsz! Megyek be Zolnaihoz", aki „arra kér, ő nem akarta Erdődit megbántani, de tudja, hogy jó emberem, szóval a kritika ne legyen baráti, én szóljak neki, mert a Széphalomban hagyomány az objektív szemlerovat. Biztosítottam" (idézi FGY:183.). A Pogány köszöntőről mégsem jelent meg ismertetés a Széphalomban, és Erdődi József másutt sem írt róla. - Felesége MESSINGER MARIANNE (lásd ott). - 95 FÉIA GÉZA (1900-1978) író, szerkesztő. A harmincas évek első felében - szociográfiai érdeklődéséből és munkásságából fakadóan - a Szegedi Fiatalokkal kölcsönös szimpátiája alakult ki, később azonban fokozatosan a jobb-, majd a szélsőjobboldali ideológia hívévé vált, ezért is, hogy Radnóti ezt jegyezte be róla naplójába 1941. február 8-án: „Ez a botcsinálta mártír, ez afélművelt vidéki magyartanár egyre jobban megtalálja helyét és hangját. Folyamatosan és nyálát (ő azt hiszi: epe) fröcskölve vall; vallja, hogy ki ő és mennyit ér" (Napló: 142.) -194 FELDMANN MAGDA (?-?): Radnóti francia szakos egyetemi társa. - 69 FODOR JÓZSEF (1898-1973): költő, író, a Nyugat második nemzedékének tagja. Baloldali, antifasiszta érzelmű alkotó volt, egyik szervezője a zsidótörvények elleni tiltakozásnak. 1929-32 közt Berlinben élt, utána itthon „szellemi segédmunkás" volt, 1937-ben az Athenaeum lektora lett. - Valószínűleg az 1935. november legvégén megjelent Utóhang című kötetét küldte 92