Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Kisebb előzmények - Lengyel András: A Könyes könyv előfizetői. Egy Móra-kötet kiadástörténetéhez

lág munkatársa volt, Mórához jó kollegiális kapcsolat fűzte, s mint exszegedi, a városhoz is kötődött. Szegedi és pesti ismerősei egyaránt potenciális előfizetőknek voltak tekinthetők. Soós (majd: Sós) Aladár (1887-1975) szegedi kötődésű, néhány évig Szegeden is élő budapesti építészmérnök, georgeista beállítódású közíró, dolgozott a Móra szerkesztette Szegedi Naplónak is. Móra egyik „jóembere", barátja, kiterjedt ismeretségi körrel. Weisz Lipót és felesége, Rosenberg Rebeka (1865-1935), a Móra-házaspár Fodor utcai szomszédai az első szegedi években, nevük az író családi levelezésében sűrűn előfordul. Később is, bár lazult, nem szűnt meg e kapcsolat, még 1932-ben, Móra díszdoktori bankettjén is a meghívottak közt voltak. Amennyire tudjuk, az üzleti életben mozogtak, e kapcsolataik révén jöhettek itt is szóba. Stern Szerén (akit a lista csak Szerénként említ), a Szegedi Naplót is kiadó Engel Lajos cég könyvelője volt, Móra legelső szegedi ismerőseinek egyike. írásaiban Móra többször is emlegeti. Utóbb, az Engel cég összeomlása után saját papírkereskedést nyitott, Móra mint igazgató, a Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum papírszükségletének egyik részét mindig tőle szerezte be. Móra „jóembereinek" egyike. Engel Sándor: Engel Lajos testvérének, Engel Mórnak (1844-1924) fia, a Szegedi Naplót kiadó Engel Vilmosnak testvére. Mint szabadkőműves, Móra páholytársa volt. Engel Vilmos (1879-1969), Engel Lajos halála után a cég egyik tulajdonosa, ügyvezetője, a Szegedi Napló kiadójaként évekig Mórának is munkaadója, főnöke; ő is szabadkőműves volt. Mórához sokrétű, üzleti érdekekből és személyes szimpátiából táplálkozó viszony fűzte. Üzleti összeköttetései révén segítségére lehetett Mórának a könyv kiadásában. Pongráez Albert (1878-1944), a szegedi Gázgyár igazgatója, a város villamosításának irányítója, a világháború éveiben a Móra körül megszerveződött baráti kör, az úgynevezett Vasárnapi Társaság egyik tagja. Befolyásos szegedi polgár volt, szintén Móra „jóembereinek" egyike. Tölgyes Gyula (1893-1944) szegedi újságíró, író, ez időben a Szeged és Vidéke munkatársa. Nevét Juhász Gyula cikkben is, alkalmi versben is megörökítette de Mórához való közelebbi kapcsolatáról nem tudtunk. A megmaradt ívekből kikövetkeztethető, hogy mások, e listán nem szereplők is gyűjtöttek előfizetőket Mórának. (Egyes ívek pedig kézen-közön, külön ív-tartó közbeiktatása nélkül jutottak el a vásárlókhoz.) Az előfizetés-gyűjtők névsorát így hat újabb névvel egészíthetjük ki. Böhm Sándor szegedi gabonakereskedő, közelebbit nem tudok róla, de neve gyűjtőként szerepel egy íven. Gergely né, azaz Gergely Sándor szobrász felesége, G. Milkó Erzsébet (1871-1973) ötvösművész, korábban újságíró. Eidus Bentián (1880-1944) litván származású szegedi fogtechnikus, jiddis nyelvű író. 1909-ben került Szegedre, részt vett a szociáldemokrata párt munkájában, Juhász Gyula és Móra elvbarátai közé tartozott, József Attilának is egyik pártfogója. (Érdekes, hogy 1928-ban József Attila is előfizetések gyűjtésére kérte föl egyik levelében.) Wiesner J. Emil (7-1925), könyvkiadói szakember, az 1890-es évektől a budapesti Singer és Wolfner cég egyik vezetője, egy időben a Magyar Könyvkereskedők Egyletének titkára is volt. Szakmabeliként lehetett Móra segítségére. 162