Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

ILLYÉS GYULA (1902-1983): költő, író, műfordító, szerkesztő. Párhuzamos költői pályát futottak be. Radnóti személyes hangvételű ismertetőt írt Illyés Oroszország (1934) című munkájáról (Független Szemle, 1935. ápr.), Illyés Radnóti Miklós címmel portrét rajzolt a költőtársról (Függ. Szemle, 1936. febr.). - 28, 57,133,157, 228, 229 1NCZÉDI EDIT - lásd: Gáspár Zoltán IRODALOMTÖRTÉNET (1912-): irodalomtörténeti tudományos folyóirat. A Zolnai Béla irányította Szcphalom mellett ez a tudományos lap foglalkozott bírálataiban az élő irodalom történéseivel is. Pintér Jenő alapította, s szerkesztette is, többek között 1917-1933 között, őt Boros Gyula váltotta (1933-1936), később Alszeghy Zsolt, majd Kozocsa Sándor (1941-1948) volt a szerkesztője. - Amikor az Újmódit küldte bírálatra Radnóti, az alapító-szerkesztő Pintér Jenő (1881-1940): irodalomtörténész, 1919-39 között Tankerületi Főigazgató, 1935-től a szegedi egyetem rendkívüli tanára állt a lap élén. Ismerték egymást: 1929. december 13-án ő volt a Werbőczy Gimnáziumban Radnóti érettségi elnöke; halálát Radnóti csak regisztrálta naplójában (111.). - Az Újtnódiról azonban nem írtak az Irodalomtörténetben; ott csupán a Kaffka Margit disszertációról közöltek bírálatot (Szinnyei Ferenc, 1935/1-2.). - 35 IVÁNYl BÉLA (1878-1964): történész, 1927-1938 között a szegedi egyetem tanára. - 267 JANCSÓ ELEMÉR (1905-1971): irodalomtörténész, a kolozsvári református kollégium tanára. - 96, 361 JÓZSEF ATTILA (1905-1937): költő, szerkesztő. „Radnóti nagyon korán, az irodalmi közvélekedéstől függetlenül talált rá József Attilára", és korán megismerkedtek személyesen is, de Radnóti „ahogy indulásakor nem kereste idősebb költőtársai barátságát, pártfogását, nem csatlakozott Kassák köréhez, nem igyekezett mindenáron bekerülni a Nyugatba, úgy József Attilával sem alakult ki szorosabb viszonya" (FGY:149.). Négy évvel a költőtárs halála után, 1941 októberében Radnóti a Cserépfalvi kiadó megbízásából sajtó alá rendezte József Attila kiadatlan ifjúkori verseit; a szövegközlés Galamb Ödön Makói évek című könyvének függelékeként jelent meg, Radnóti jegyzetével (vö.: Napló: 194-195.). - 33, 34,149 KÁRÁSZ JÓZSEFNÉ SZIVESSY MÁRIA (1886-1945): a Művkoll-tag, Kárász Judit (1912-1977) fotóművész édesanyjaként a Művkoll környezetében élt. 1933. február 5-én például egyik résztvevője volt a Hont Ferenc Korunk színháza című előadása utáni vitának (vö.: Lengyel 1990), és segítséget nyújtott Radnótinak doktori disszertációjának megírásához is, melynek anyaggyűjtéséhez Radnóti 1933 őszén kezdett, viszont Szegeden sehol nem talált 1908-1918 közötti Ni/ugaf-évfolyamokat. „Végül a szerencse segített. A Szegedi Fiatalok egyik tagja, Kárász Judit fotóművész ekkoriban Dániában élt, és csak nyaranta utazott haza [..]. Anyja azonban évközben is néha vendégül látta barátait. így derült ki, hogy jó barátnője volt Kaffka Margitnak, és a Nyugat összes évfolyama megvolt otthonában. »Már négy kötetet cipeltem el Kárásznétól«, írta Radnóti október 11-én" Gyarmati Fanninak (FGY:290.). - 26, 43 KARDOS LÁSZLÓ (1898-1987): irodalomtörténész, kritikus, műfordító. Debrecenben élt. Radnóti második kötetéről, az Újmódi pásztorok énekéről ő írt rövid, éles bírálatot a Nyugatba (1931. máj. 16.), később azonban Radnóti egyetlen más művéről sem. - 54,134,158, 190, 325 97