Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

KARIG SÁRA (1914-1999): műfordító, szerkesztő, költő. 1932-től 1934-ig tanulmányait a szegedi egyetem magyar-német szakán végezte, 1934-ben a Keleti Akadémia külkereskedelmi szakán mérlegképes könyvelői képesítést is szerzett, majd Angliába ment, ahol nevelőnőként dolgozott, s ezalatt előbb a durhami egyetemre járt, később a londoni egyetemen szerzett tanári diplomát. 1937-es hazatérését követően tisztviselő volt a Salgótarjáni Vas- és Gépgyárban, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankban, a Budafoki Somsich Borkereskedelmi Részvénytársaságnál. 1944-től a Svéd Vöröskereszt gyermekosztályán dolgozott. - Radnótival a szegedi egyetemen ismerkedett meg: a Művkoll „holdudvarához" tartozott, járt előadásaikra, megbeszéléseikre, előfizetőket gyűjtött könyveikre. Később, Angliából hazatérvén lett szorosabb barátságuk, gyakran összejártak. A német megszállás után barátainak (pl. Dési Huber István feleségének) hamis iratokat készített, Radnótiékon is megpróbált segíteni. (Másképp is: pl. tűzifát szerzett nekik, vagy ládákat és biztonságosnak vélt helyet egy Római-parti borraktárban Radnóti könyvei számára, melyek nagy része így, a Duna 1945 kora tavaszi áradásakor semmisültek meg.) Radnóti, utolsó bevonulása előtt neki adta két új versének, a Zsivajgó pálmafán és az Ó, régi börtönök kéziratát (vő.: Földes). - 316 KÁRPÁTI AURÉL (1884-1963): író, kritikus, színházi szakíró. 1934-ben az ő szerkesztésében jelent meg az Új magyar líra című antológia (Vajda János Társaság kiadása), amelyben Radnótinak négy verse szerepel. Kárpáti elnöksége alatt vették fel Radnótit 1936-ban a Társaságba, ahol később is találkoztak, pl. 1937 novemberében Kosztolányi halálának első évfordulóján, amikor Kárpáti bevezetője után olvasta fel Radnóti a Meghalt a költő című versét. - 7, 195 KASSÁK LAJOS (1887-1967): költő, író, festő, szerkesztő, a hazai avantgárd mozgalom vezetője. Költészete hatott az ifjú Radnóti szabadverseire, de „Radnóti soha nem csatlakozott Kassák köréhez, sokkortársától [...] elérően neki nem volt kassákos korszaka. De megtanulta [...] és biztonsággal alkalmazta technikáját" (FGY:149.). Radnóti nagyon korán, első párizsi útján írt egyik riportjában említette Kassákot, mint „modern" festőt (A Livrc d'Art világkiállítása, Literatura, 1931. szept.), később önálló cikket írt róla - melyet két nyelven is közzétett (Der fünfzigjährige Dichter: Ludwig Kassák. Pester Lloyd, 1938. júl. 31.; ill. Kassák Lajos költészete. Nyugat, 1939. júl.), s később a Nyugatban a Népszava támadásaival szemben védte Kassákot (A szerkesztőségi asztal. Nyugat, 1941. márc.). Kassák az Apollinaire fordításkötetről írta az első kritikát (Magyar Nemzet, 1940. szept. 6.), bár Radnóti és Vas István nevét nem említi benne; Radnóti ezután fölkereste őt, és megbeszélték, hogy a két zsidó fordító nevét nem lehetett leírni (Napló, 96-97.). - 64,135,159,268, 269, 270, 292, 326, 345 KELÉNYI LÁSZLÓ (?—?>: kritikus, költő. Radnótira a Hangay Sándor szerkesztette - igen vegyes színvonalú -Azért is! című antológiában figyelt fel, s bírálatában kiemelte őt (Hárs Lászlóval) a többi szerző közül (Perspektíva, 1932. szept.), Radnóti ezt követően küldhette meg neki könyvét, illetve könyveit, mert nem sokkal később Kelényi a költő első két könyvéről együtt szólt (tuli Pan, 1932. nov. 15.), és majd ezután még három kötetéről írt (Ének a négerről...: Új Szivárvány, 1935. márc.; Újhold: ÚSz, 1935. aug.-szept.; Járkálj csak, halálraítélt!: Korunk Szava, 1937. jan. 15.). -358 KEMÉNY SIMON (1882-1945): költő, író, újságíró, Radnóti irodalmi működése idején Az Esf-lapok szerkesztőségében dolgozott. - 77,136 KEMÉNY ZSUZSANNA - lásd: Ortutay Gyula 98