Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

certezett Magyarországon és Nyugat-Európában, a harmincas évek végétől azonban - származása miatt - egyre kevesebb lehetősége volt itthon fellépni, végül teljesen kitiltották a pódiumról, ekkor zártkörű házi koncerteket adott, saját lakásában. Végül behívták őt is munkaszolgálatra, 1944 október végén Munkács mellett érte a felszabadulás, novemberben adott újra koncertet, Debrecenben. - Radnóti első munkaszolgálata alkalmával ismerte meg Heimlichet, aki ugyancsak ott dolgozott. A munkaszolgálat után Heimlich házikoncertjein gyakran jelen volt a Radnóti-házaspár is. Az egyik ilyen alkalom - Heimlich Liszt h-moll szonátáját játszotta - zenei élményéből fakadt Radnóti 1941. április 20-án írt verse, a Papírszeletek ciklus Engedj darabja (Napló: 159.) A második munkaszolgálatra már együtt vonultak be: 1942 július 3-án reggel együtt mentek a szentendrei HÉV-hez. 1944-ben Heimlich a Radnóti-házaspárt kérte föl, hogy legyenek fia, az 1944. január 16-án született Miklós keresztszülei. A keresztelőt március 19-re tűzték ki, mivel azonban az aznap történt német megszállás miatt a papot hiába várták, a keresztelő végül is elmaradt. Két hét múlva, április elején tartották meg. - 367, 373, 381, 398 HELTA! JENŐ (1871-1957): költő, író, drámaíró, újságíró. A modern magyar líra egyik előfutára, az egyik legsikeresebb színpadi szerző. 1918-tól az Athenaeum Kiadó igazgatója. -132,156,324 HILBERT KÁROLY (1890-?): tanár, „a fővárosi tanárok legjobbjai közé tartozott" (Baróti:27.). Polgári iskolákban tanított, 1935-től több helyütt igazgató is volt, a negyvenes évek végén tankerületi főigazgató lett. „Allatbiológiai meséket", pedagógiai cikkeket is írt, s kezdeményezője volt az iskolarádiónak, szerkesztője a Rádióelet című folyóirat Diákrádióélet rovatának. - A fiatal Radnóti házitanítója volt matematikából. Radnóti 1925-26-tól tanult nála, s Hilbert a matematikán kívül „egyre többet beszélgetett vele könyvekről, biztatta elolvasásukra, megmutatta neki saját biológiai meséit, és dicsérte neki az írás örömét" (uo.). A korrepetitorból hamar a költőjelölt verseinek első olvasója és kritikusa lett. A tanár-dák viszont ezután átalakult atyai jóbarátsággá, s mindvégig megmaradt. Radnóti az ő lakásán ismerte meg későbbi szerelmét és feleségét, aki Hilbert feleségétől, SCHWARTZ ILONÁtól vett matematikaórákat. Amikor Radnóti fölolvasta náluk írásait, általában Hilbertné is jelen volt. - 217, 298, 355 HOLLÁN LILI (?-?), vélhetőleg Hollán Henrik (1882-1971) orvos rokonságához tartozik (Hollán Hentik a Rókus Kórház belgyógyász főorvosa volt, egyben Radnóti gyámjának, Grósz Dezsőnek a háziorvosa is), s feltehetően rokona Hollán Henrynek is, aki a Jóság borítékrajzát készítette. - Vélhetőleg ő szerepel Radnótiról éppen ekkor készült több fényképfelvételen is: 1930 augusztusában közösen evezőstúrán vettek részt (Bókay: 88-89., 103.). Lili 1931-32-ben mint előadóművész többször szerepelt a Vajda János Társaságban. - 10 HONT FERENC (1907-1979): rendező, színházesztéta. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagja, Radnóti egyik legközelebbi barátja. - Felesége: GERŐ ILONA (lásd ott). - 206,246 ILLÉS ENDRE (1902-1986): író, műfordító, szerkesztő. Orvostanhallgató volt, majd 1924-től Az Est-lapok munkatársa lett, 1932-től a Nyugatban, annak megszűnése után a Magyar Csillagban jelentek meg kritikái. Ezzel párhuzamosan 1933-36 között a mérsékelten jobboldali Budapesti Hírlap irodalmi mellékletét szerkesztette, azonban ezt követően, 1937-38-ban a szélsőjobboldali Új Magyarság rovatvezetője lett. 1939-től a Révai Rt. irodalmi igazgatója volt, s így nagy szerepet játszott az irodalomban. 1937-ben és 1939-ben Baumgarten-díjat kapott. - Bár korábban szélsőjobboldali lapnál is dolgozott, 1943 februárjában ő is aláírta Radnóti munkaszolgálat alóli felmentésének kérelmét. - 115, 266 96