Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

GOSZTONYI LAIOS (1909-1944/5) író, költő, hírlapíró. Kötete: Itt állok (1929) versek, A mcnthon-kávcház titkn (1932) regény. Munkaszolgálatos táborban halt meg, Kópházán. - 11 GÖNCZY PÁL (1904-?): helyesen: Gönczi, ügyvéd, 1934-ben tette le az ügyvédi vizsgát. 1931 áprilisában, az Újmódi pásztorok éneke elkobzása után a Szegedi Napló Radnóti költészetét ócsároló cikke (1931. ápr. 19.) után „egy bizonyos dr. Gönczi azzal biztatta Radnótit, hogy beperli a lapot, és ötszáz pengő kártérítést csikar ki. Ebből persze semmi nem lett" (FGY:219.). Ekkor írta Radnóti Göncziről: ő az, „akivel azt a lapot csináltam volna" - erre a bizakodásra utalhat a dedikáció (RM - Gyarmati Fanninak, Szeged, 1931. ápr. 24.; a részletért Ferencz Győzőnek tartozom köszönettel). -15 GÖNDÖR TIBOR (?-?) Radnóti bajtársa a munkaszolgálatban, alakját Radnóti többször is említette Naplójában. - 264 GRENET, HENRI (1901-1985): az egyetem francia tanszékének lektora volt. Egyetemi képzésben és azon kívül is tanította Radnótit, baráti viszony alakult ki köztük. - 48, 265 GULYÁS PÁL (1899-1944): költő, műfordító. Debrecenben élt, itt végezte el az egyetem magyar-német szakát s szerzett 1925-ben bölcsészdoktori címet. Ez után tanított. 1927-ben megszervezte az Ady Társaságot. 1931-ben ismerkedett meg Németh Lászlóval, 1934-ben részt vett a Válasz megalapításában, s az induló lapnak felelős szerkesztője volt, 1935-ig. (Sárközi György váltja ekkor a lap élén.) A világnyelveken kívül olvasott pl. finnül, izlandiul, románul és ógörögül, legtöbbször a német, ófelnémet és a román költészetet fordította. - Bár már korábban is volt köztük kapcsolat, Radnóti 1940. január 2-án ismerte meg személyesen, amikor Gulyás az Esztétikai Társaság Műhelytitkok című sorozatában „a líra műhelytitkairól" tartott előadást (Földessy Gyula és Németh László hozzászólásával). Radnóti ekkor ezt jegyezte föl Naplójába: „G[ulyásl. vékony emberke, rettentő mély hangon s debreceni tájszólással egyszerű és általános közhelyeket mond értelmetlenül és indulatosan. Talán ötven ember hallgatja ijedten (Napló:86.). (Az előadást Radnóti Frank Sándorral hallgatta, s ott volt még Kerényi Károly és Hamvas Béla is.) Tudható továbbá, hogy Radnóti egy 1943-ban tervezett Rilke-fordításantológiába fölvett volna Gulyástól is egy fordítást (FGY:421.). - 97,154, 322 GYARMATI FANNI (1912) Radnóti Miklós felesége. Középiskolásként, 1926-ban ismerte meg későbbi férjét, 1935. augusztus 11-én volt esküvőjük. Jelenleg is egykori lakásukban él. -1 HATVANY LAJOS (1880-1961): író, kritikus, irodalomtörténész, cukorgyáros, mecénás. A Nyugat egyik alapító szerkesztője. Emigrációjából 1927-ben tért vissza, 1938-ig élt ismét Magyarországon. (Majd 1947-től.) Közeli viszonyban volt Kaffka Margittal - ezért is, hogy Radnótival a Kaffkáról írott tanulmány idején kerültek kapcsolatba; később Radnóti többször a báró híres vacsoráinak vendége volt. - 114,155 HEGEDŰS ZOLTÁN (1912-1989): költő, író. 1937-től jelentek meg versei, novellái folyóiratokban (Vigília, Napkelet, Diárium), a negyvenes években a Baumgarten Alapítvány könyvtárosa volt. Rövid ideig katona volt, de a német megszállás idején életeket mentett, üldözötteket bújtatott. - 323, 344 HEIMLICH LAJOS (1906-1986), később Hernádi Miklós néven: zongoraművész, zenei szakíró. A Zeneakadémia zongora szakán tanult, Bartók Béla osztályában. Egy évig Berlinben folytatta tanulmányait, majd visszatérve Dohnányi Ernő növendéke lett. Diplomahangversenyén nagy feltűnést keltett két kortárs kompozíció előadásával. A húszas évektől rendszeresen kon95