Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

meg Radnótinak, aki viszonozta azt. Később írt az Orpheus nyomába/női (Híd, 1943. okt. 15.), majd Radnóti halála után többször is felidézte emlékeit, s cikkeket-tanulmányokat is közölt Radnóti költészetéről. -128 FRANKL PÉTER - lásd: Franki Sándor FRANKL RÓZSI - lásd: Franki Sándor FRANKL SÁNDOR (1899-1944): könyvkötő, literátus érdeklődésű ember, Radnóti nagyon közeli barátja. Nyilasok ölték meg. Alakját Cs. Szabó László örökítette meg A könyvkötő című írásában. - Felesége FRANKL RÓZSI (?-?): könyvkötő. A nyilasok a férjével együtt lőtték le, de túlélte, s a szakmában maradt. Radnóti emlékei megjelentek (Tóbiás). - Fiuk FRANKL PÉTER (1935-): később: FRAKNÓI Péter, sebészorvos. - 82, 208, 303, 359, 360 GAÁL GÁBOR (1891-1954): író, irodalomtörténész, szerkesztő. 1928-tól a kolozsvári Korunk munkatársa, 1931-40 között főszerkesztője. Radnóti 1933 októberében publikálta három agitatív, kötetbe később fel nem vett versét a lapban, majd novemberben még egy verse jelent meg itt, később azonban - bár kortársi visszaemlékezések szerint küldött kéziratot - több nem, az Újhold és a Járkálj csak, halálraítélt! című köteteket azonban Méliusz József sematikus irodalomszemléletű kritikákban marasztalta el a lapban (vö.: FGY:261-262.). Gaál 1940^2-ben házitanár, 42^14-ben katona volt. Radnóti 1942. augusztus 16-án Berettyószépkalon jegyezte fel naplójába azt az esetet, amikor a margittai román munkásszázad zsidó orvosával beszélgetett: ,,»Á parancsnok csoda rendes ember« - meséli, »amit lehet megtesz, még amit nem lehet, azt is.« Ki az? »Gaál Gábor, Kolozsvárról, a Korunk volt szerkesztője.« No, mondja meg, hogy üdvözli egy régi munkatársa, Radnóti Miklós, itt szolgál a zoványi zsidószázadnál. [...] Nem lett volna érdektelen találkozás, ha [Gaál] a közelben van. A főhadnagy-parancsnok s a zsidó »kisegítő munkaszolgálatos« eszmecseréje a mai irodalomról." (Napló:222-223.) - 72,150 GÁL ISTVÁN (1912-1982): irodalomtörténész, szerkesztő. Radnótival 1931-ben ismerkedett meg: „1931 nyarán erdélyi körútra menet Szeged felé kerültem, ahol Buday Györggyel és társaival ismerkedtem meg; Radnóti nyáron persze nem élt Szegeden, de ősszel Pesten fölkeresett, és azóta gyakran találkoztunk. Ettől kezdve minden munkáját baráti dedikációval elküldte nekem" (Gál). - 49, 71, 99,142,152, 261, 320 GÁL ZSUZSA (1913-1979): író, műfordító, előadó- és mozgásművész. Radnóti 1941. jan. 6-i naplóbejegyzése szerint előző nap társaság volt náluk, Gál Zsuzsa is köztük volt, s Radnóti rábeszélte pár vers elmondására. „Értelmes, kitűnő versérzékű előadó, kár gyakran hallott darabokkal fellépnie. Elmondta Babits Jónását, szépen, kibontottan, okosan és néhány részletében megrázó hangokkal. Két órakor dőlt ki a gyülekezet, versekkel telt az este, aztán Zsuzsa itt aludt nálunk, - a fürdőkádban. Betettük az ablakvédőszőnyeget, áthúztuk tiszta huzattal az egyik párnánkat és az egyik paplanunkat. Azt mondja kitűnően aludt" (M?p/ó:130.). -262 GACHOT, FRANCOIS (1901-1986) francia író, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, kultúrdiplomata. 1924-ben került Magyarországra, több iskolában nyelvet tanított, emellett a Nyugatban rendszeresen ismertette a kortárs francia irodalmat, a francia lapokban pedig a magyar irodalomról közölt tanulmányokat, és magyar költők, írók műveit fordította franciára. Később mint a budapesti francia követség kulturális attaséja diplomáciai státusát felhasználva nyújtott segítséget a magyar antifasiszta ellenállás köreinek. Az 93