Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

Orpheus nyomában című kötetről ő írta az első recenziót (Magyar Nemzet, 1943. szept. 18.), emlékezése, melyben Radnótiról is szól, Egy elmúlt ország emlékei címen jelent meg. - Felesége LABORCZ IRÉN (?-?). - 214,302 GÁSPÁR ZOLTÁN (1901-1945): publicista, szerkesztő. 1929-34 között a szegedi egyetem jogi karán tanult, itt kapott diplomát, a Bethlen Gábor Kör, majd a Művkoll tagja, 1936-tól titkára, 1937-től azonban már Budapesten szerkesztette a Szép Szót. „Ő sem tartozott ugyan Miklós szűkebb baráti köréhez, de szegedi évei alatt gyakran összetalálkoztak Buday György műtermében" (Baróti:430.). „Szimptomatikus, hogy a Szegedi Fiataloktól a Szép Szó köre felé való tájékozódása - a szegediek minden nyitottsága, »liberalizmusa« ellenére - társai számára egyféle váltásként következett be", és 1939-ben „emiatt Radnóti Miklóssal pl. meg is szakadt a barátsága" (Lengyel). Erről lásd még: Napló:53-55. - Felesége: INCZÉDI IRÉN (?-?). - 56, 87,146,187 GELLÉRT OSZKÁR (1882-1967) költő, szerkesztő, a Nyugatnak megindulásától munkatársa, 1922-29 között egyik szerkesztője. Nevéhez kapcsolódik az 1939 késő nyarán történt eset, amikor a Nyugatban a költő tudta nélkül megváltoztatták A „Meredek út" egyik példányára című vers egyik sorát. Radnóti előbb fölháborodott, majd igazat adott a szerkesztők véleményének, s a „tönkretett" maradt a vers végleges változata (Napló\58, 60-61.). Nem sokkal később, bár Gellértnek tetszett az Ikrek hava, papírhiányra hivatkozva mégsem adta ki a Nyugat Kiadónál (Napló:78.), így a kisregény a következő évben másutt jelent meg. -20,31,105,130,153,180,263,321 GERHAUSER ALBERT (1896-?): dr. phil., felsőépítő-ipariskolai tanár. 1921-1938 között a szegedi állami felsőkereskedelmi iskola tanára. Több irodalmi lapba is írt (pl. Literatura, Széphalom, Szép Szó), illetve a Művkoll kiadásában megjelenő Színpadba. Házy Albert néven írt művei a Művkoll szervezésében létrejött Szabadtéri Játékokhoz, illetve az 1933-ban bemutatott Madách-műhöz kapcsolódnak (Buday György színpadképei. Szeged 1934, SzFMK. A Színpad Könyvtára 1.; Miért korszerű az Ember tragédiája? Szeged, 1935; Az Ember tragédiája mint szabadtéri tömegjáték. Szeged, 1936). - 101,102,103,131 GERMÁN LÁSZLÓ (?-?): Deutsch László író, újságíró neve. Baloldali lapokba dolgozott. Felesége MOUSSONG PIROSKA (1908-1975): költő. 1932-től vett részt a kommunista mozgalomban, Radnótival a Kortárs munkatársaként dolgozott együtt. Később Utca című kötetéről (1935) Radnóti éles bírálatot írt: „a kényelmes megoldások felé hajló attitűdjével ["...] teszi tönkre azt az egy-két darabot is, melyből novella lehetett volna", valamint „nem próbál semmit és nem sikerül neki semmi sem", viszont „a környezetrajz viszonylag jó, a gettó, a zsidó proletárnegyed festése, bár ez is gyakran irodalomba csúszik át". - 50 GERŐ ILONA (1914-1985) színésznő, Hont Ferenc (1907-1979) felesége. 1938-ban kapott oklevelet a Színművészeti Akadémián, 1939-ben a Független Színpad társulatában lépett színpadra. Hont Ferenc révén Radnóti legszűkebb baráti társaságához tartozott. - 317 GODA GÁBOR (19ll-1996): író. 1929-ben érettségizett, ezután alkalmi munkákból élt, majd kiadói lektor és fordító lett. Költőként indult: 1929-ben jelent meg egyetlen verseskötete, melyet 1936-ban elbeszéléseinek gyűjteménye követett, melyet később, a világháború után számos más próza követett. Többször volt munkaszolgálatos. - 73 GOLDMANN ANDOR (1905-1942): újságíró. - 24 94