Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

kizárták a főiskoláról (ugyanekkor Mártát is a Pázmány Péter Tudományegyetemről). Radnóti-szobrát 1948. május 5-én avatta fel (az ekkor kultuszminiszter) Ortutay Gyula Szegeden. - 366 BECSKY ANDOR (1898-1978): szerkesztő, színházszervező. Kolozsvárott kereskedelmi akadémiát végzett. 1923-ban (Antal Jánossal közösen) avantgárd verseskötetet adott ki, Verseskötet címmel. 1926-ban a Korunk egyik alapítója. Színházszervezői pályája szintén Kolozsvárott indult, ahol a 20-as években munkásszínjátszó csoportot vezetett, majd 1930-ban (Szentimrei Jenővel) megszervezte a Studio munkásszínpadot. 1932-ben emigrálnia kellett, Bécsben, Párizsban és Németországban élt, ahonnan végül kiutasították, és Budapesten telepedett le. Radnótival akkor került kapcsolatba, amikor 1937-ben Hont Ferenc mellett részt vállat a Független Színpad megalakításában és vezetésében. Becsky visszaemlékezése szerint „Radnóti Miklós a Független Színpad színházi kollégiuma előadásain is részt vállalt, s vállalta a monodráma [ti. az En es a világ címűét - BBT] Előhang)ának költői megfogalmazását is", az 1941-ben készült verset ugyancsak ő adta közre (Becsky 1974, Becsky 1962). Radnóti följegyezte Naplójába, hogy ekkortájt, 1941. augusztus 27-én Becskinél - Hont Ferenc, Vas István és Weöres Sándor társaságában - Brassai Viktor szavalását hallgatta (Ntipló:189.). - 206, 246 BECSKI IRÉN - lásd: Brassai Viktor BENEDEK MARCELL (1885-1939): író, irodalomtörténész. A Vajda János Társaság egyik meghatározó tagja. Az általa szerkesztett és 1939-ben megjelent Magyar költők a szabadságért című antológiába beválogatta Radnóti egy versét. - 19, 30, 68,110 BENJOVICS KLÁRA - lásd: Vajda Ernő BERCZELI ANZELM KÁROLY (1904-1982): költő, író. Kalandos és botrányoktól övezett írói „előélet" után lett a Művkoll egyik legidősebb tagja, „akinek ízlése, esztétikai felfogása sokban más volt, mint a kollégium fiatalabb tagjaié, lassankint azután régi barátaitól, Honttói és Budaytól is elhidegült, és 1934 táján szakított a kollégiummal" (Lengyel András kutatásaiból tudni, hogy Berczelit ekkor valójában kizárták), Radnóti soha „nem barátkozott össze [a] költőnek és regényírónak is ismert" Berczelivel (Baróti:419^420.). -13 BERLINER ARANKA - lásd: Tamássi György BIHARI FERENC (1908-1954 után): vegyész. Bölcsészhallgatóként kezdte egyetemi tanulmányait 1929-ben, de a következő félévtől már a természettudományi karra járt. 1936-ban doktorált Szegeden, disszertációja: Erős clcktrolytck oldhatósága ós aktivitási tényezője vizes sóoldatokban. 1938-ban Spanyolországba ment, a Nemzetközi Brigádokban harcolni. - Radnóti baráti társaságához tartozott, kémia szakos egyetemi hallgatóként Radnóti albérlőtársa volt az ún. Wolíf-házban (Müller:44.). Radnóti Budapestre visszaköltözése után is tartották a kapcsolatot: erre utal legalábbis az a levél, amelyet Radnóti - „Kedves Ferenckém" megszólítással -1935 júliusában írt neki (közli: Zsoldos). - 25, 37 BlKÁCSI LÁSZLÓ (1913-2005): tanár, újságíró. Részt vett az egyetemi ifjúsági mozgalmakban: ipari settlement mozgalmat szervezett, népkönyvtárat hozott létre. Műfaj és nemzedék című esszéje (Protestáns Szemle, 1938. jún.) jelentős visszhangot váltott ki. - 76,104 89