Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

BÓKA LÁSZLÓ (1910-1964): író, költő, irodalomtörténész. Budapesten élt, az Egyetemi Könyvárban dolgozott. írásaiban a szélsőjobboldalt és a hitlerizmust támadta. Radnóti életében nem írt a költőről, később többször is. - 280, 281, 282, 318 BOLDIZSÁR IVÁN (1912-1988): író, újságíró. Több lap munkatársa volt, 1938-tól a Pester Lloyd szerkesztője: Radnóti éppen ekkor publikál itt rendszeresen. Radnóti két könyvéről (Kaffka Margit művészi fejlődése, Járkálj csak, halálraítélt!) kritikát írt. Pályáját mint falukutató kezdte, 1934-ben járt is a Szegedi Fiataloknál. Radnótit ekkor ismerte meg, akinek alakjáról többször is írt. - Felesége JOSETTE DUBRUEL (1911-1996): ápolónő, nyelvtanár. A Bordeaux-ban született francia fiatalasszony ápolónői végzettséggel érkezett Magyarországra az 1930-as évek végén, kalandvágyból, turistaként. „Magyarosított" keresztneve Jozefa volt. Budapesten francia nyelvórákat adott, egyik tanítványa Boldizsár Iván volt, akivel 1941-ben házasodtak össze. Három gyermekük született, közülük a legidősebbet, Gábort (1942) Radnóti még láthatta. - 343, 362, 395 BORBÉLY MIHÁLY (?—?): a Márciusi Front tagja, később kisgazda politikus. - Egy időben a Franklin Kiadó lektora volt. Radnóti följegyezte naplójába, hogy 1942. november l-jén, Mindenszentek napján együtt mentek Babits új sírjához (Napló:197). - Felesége: nem sikerült azonosítani. - 319 BRASSAI VIKTOR (1913-1944), előadóművész, költő. Az 1930-as években szoros baráti kapcsolatba került Salamon Ernő neves erdélyi proletár költővel, akinek verseit legális és illegális összejöveteleken népszerűsítette. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1940 után Bp.-en és vidéken gyakran lépett fel a kommunisták vezette népfront irodalmi estéin. 1944 júliusában a Szovjetunióba való szökése közben gyilkolták meg. Egyetlen verseskötete jelent meg (Együtt és külön, Kolozsvár 1939), melyről Radnóti kritikájában azt írta: „néhány szép verse van és számos szép sora", „Itt-ott sikerül neki egy-egy világnézeti tétel költői megfogalmazása, de ugyanakkor akadnak versei, melyek szinte poétikába illő példái a rosszul értelmezett költői és világnézeti kötelességérzetnek" (Nyugat, 1939. szept.). - Felesége BECSKI IRÉN (1900-?): költő, lélektani szakíró. A kolozsvári egyetemen szerzett orvosi diplomát, ugyanitt a gyermek-ideggyógyászati klinikán lett tanársegéd. Első versei 1919-ben jelentek meg, majd publikált a Keleti Lljságban, a Napkeletben és Nyugatban is. Lefordította Max Brod Rcubcni, a zsidók fejedelme című regényét (1928). Tevékeny szerepe volt férje antifasiszta szavalóestjeinek megszervezésében. - 255, 350 CZÓBEL BÉLA (1883-1976): festőművész. Nagybányán, majd Münchenben és Párizsban tanult, tagja volt a Nyolcak csoportjának. 1919-től 1925-ig Berlinben, ezután 1940-ig Párizsban élt és alkotott. - 256 CSANÁDY JÓZSEF (?-?): A Pogány köszöntőről kritikát írt a Protestáns Szemle 1931. májusi számába, Radnóti nyilván ennek apropóján küldött neki új könyvéből. - 44 CSILLAG VERA - lásd: Bálint György DEMJÉN JÓZSEF (1910-1943) könyvkiadó. Fotoriporterként kezdte pályáját, dolgozott Debrecenben, majd a Pesti Hírlap szerkesztőségében. Később társadalmi kérdésekkel kezdett foglalkozni és bekapcsolódott a munkásmozgalomba. 1931-32-ben Fiatal Magyarország címmel társadalmi és irodalmi folyóiratot adott ki, valamint hasonló nevű könyvkiadói vállalkozása keretében adta ki Radnóti Újmódi pásztorok éneke című kötetét, amelyért 90