Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

ÚJVÁRI LÁSZLÓ (1900-1940): író, Gyömrői Edit pszichoanalitikusnak, József Attila kezelőorvosának második férje. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsben élt, majd egy ideig Az Újság munkatársa Kolozsvárott. 1926-ban tért vissza Magyarországra, a Társadalmi Szemle és a Korunk munkatársa, majd 1939-ben újból emigrált, feleségével Celylonban élr, itt is halr meg alig másfél év múlva. - 80 VAJDA ERNŐ (1889-1980): ügyvéd, fotóművész. Jogi egyetemet és zoológiai és botanikai tanulmányokat végzett Budapesten. 1910-ben a Galilei Kör tagja lett, az első világháborúban hadnagyként harcolt, 1919-ben ügyvédi vizsgát tett (1978-ig praktizált, jogászként ő perelte vissza Bartók szerzői jogait a magyar államnak). 1926-tól tagja a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak. Fényképezni 1911-ben kezdett, művészi pályája során szinte kizárólag növényfotókat készített, a természettudományos fotográfiát Magyarországon ő emelte művészi rangra. 1944-ben internálták, a „Magyar Ördögsziget" zsidó parancsnoka volt, a tábor 700 lakójának életét mentette meg. - Felesége: BENJOVICS KLÁRA (?-?) festőművész volt, akivel 1918-ban kötött házasságot. -Mindketten Radnóti baráti körének tagjai. Emlékezetes esemény volt Radnótiék életében az a jelmezbál, amelyet Vajda Ernő és felesége rendezett 1937. január 30-án a Winsdor Panzióban. Radnóti akkor Liliomnak, Gyarmati Fanni Julikának öltözve jelent meg. Fénykép is készült róluk (Bókay:158). - 299 VAJDA HENRIK (1872-1945): textilkereskedő. Radnóti nagybátyjának és gyámjának, Grósz Dezsőnek (és tulajdonostársának) alkalmazottja volt az Erzsébet tér 5. szám alatti „Brück és Grósz" nevű cégnél. Bár mindkét tulajdonos sokat tartózkodott a textil- és kelléküzletben, szakmailag Vajda Henrik vitte az ügyeket, s ő felelt mindenért, így alkalmazottként is nagy megbecsülésnek és tekintélynek örvendett. - Radnóti, gyámját látogatván, gyakran találkozott vele. - 168, 204, 241, 242 VAJDA JÁNOS (1907-1944): költő, szerkesztő. Kereskedelmi Akadémiát végzett, a Magyar írásnak, Kassák Munkájának és a Litcraturának volt munkatársa. Radnótival a Haladás-körben ismerkedett meg 1926-27-ben, 1929-ben együtt szerepeltek a Jóság antológiában, 1929-31 között pedig közösen szerkesztettéx a Kortársat; Vajda viselte az anyagi és adminisztratív gondok jelentős részét. (A lap 1929. dec. 30-i számában megjelent A Nyugat fejfájára című cikkében keményen támadta a laptársat.) Ezt követően a párizsi Le Monde budapesti tudósítója lett. 1934-ben szintén együtt szerepeltek a Vajda János Társaság Uj magyar líra című antológiájában, 1936. december l-jén pedig a Társaságban ő mutatta be a magyar közönségnek Francois Gachot-t, s fordította annak francia nyelvű előadását. 1942-től munkaszolgálatos volt, munkatáborban halt meg. - 2 VAJTHÓ LÁSZLÓ (1887-1977): irodalomtörténész. 1920-tól budapesti gimnáziumokban tanított. 1930^14 között 63 kötetet jelentetett meg tanítványaival az általa szerkesztett Magyar irodalmi ritkaságok sorozatban, s szerkesztette A tanítás problémái szériát is. A Vajda János Társaság főtitkára volt egy időben, de a Társaság működése alatt egyetlen előadás megtartására sem tudták rávenni. A Lábadozó szélről és az Ének a négerről... című kötetről bírálatot írt (Napkelet, 1933. ápr. 1., ill. Napk, 1934. máj.), valamint az általa szerkesztett és 1941-ben megjelent, Mai magyar költők című antológiába Radnótitól kilenc verset is beválogatott. Radnóti pedig Vajthónakv4 tanítás problémái sorozatban 1937 elején megjelent Új magyar költők című antológiájáról írt bírálatot, melyben kritikusi megjegyzései mellett személyes hangon is vall: „E sorok írója tudja, hogy milyen akadályokkal kellett megküzdenie a sorozat szerkesztőjének, hogy a hatalmas, huszonötíves könyv megfelelő formában és tartalommal jelenhessék meg és elérhető áron jusson el azokhoz, akiknek készült. Az anyagi nehézségek elhárításánál is súlyosabb feladat volt a vezérlő szempont és a teljesség természetes ütközésének megoldása s a megoldás elfogadtatása 113