Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

THURZÓ GÁBOR (1912-1979): író, kritikus. Sík Sándor tanította a piarista gimnáziumban, a Nyugat harmadik nemzedékének tagja, a Nemzeti Újság munkatársa, az Elet szerkesztője volt. - 340 TOLNAI GÁBOR (1910-1990): irodalomtörténész. 1929-1933 között Szegeden magyar-német szakos bölcsészhallgató, tagja a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának; 1934-től az OSZK munkatársa. Számos cikket, tanulmányt, emlékezést írt Radnótiról, először 1934-ben, a Lábadozó szélről - 21, 289, 363, 382 TOMORI VIOLA (1911-1998): szociológus és pszichológus, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagja. 1929-33 között a szegedi egyetemen tanult matematika szakon, 1934-ben szerzett tanári oklevelet. 1935-ben ugyanitt pszichológiából doktorált. A Művkoll tagjaként leginkább a falukutatásban vett részt, elsősorban Tápén, majd később Dudaron és Hollókőn. A parasztság szemléletének alakulása (1935) a Szegedi Fiatalok könyvsorozatának utolsó megjelent darabja. 1933-37-ben a szegedi egyetem asszisztense volt, majd Budapestre költözött, ahol a Szociálpolitikai Intézet munkatársaként dolgozott 1942-ig. Ezt követően hazament Erdélybe, tanított. - Radnóti egyetlen meséjét, a Mese a szomorúfűzfáról címűt éppen az ő - illetve a Bethlen Gábor Kör - felkérésére írta, ahogy egy levélben is beszámol róla: „a tanyai mesedélutánokra, amit Tomory Viola tart mindenfelé majd a gyerekeknek" (izézi: FGY: 92.). - 67,140 TÖRÖK SOPHIE (1895-1955): Tanner Ilona írói neve. Babits Mihály felesége volt. A Hol az én életem? Kaffka Margit emlékezete című írásában (Nyugat, 1937. jan.) említi és idézi Radnóti disszertációját. Radnóti feljegyezte naplójába, hogy 1941. június 14-én meglátogatták Babitsot Esztergomban. A „fájdalmasan sovány és barna" Babits szavait felesége „tolmácsolta". Radnóti ezen a napon írta fel nevét az esztergomi ház híres „autogram-falára" (Napló\167-168.). - 364 TRENCSÉNYI-WALDAPFEL IMRE (1908-1970): irodalom- és vallástörténész, műfordító. 1932-ben végzett a budapesti egyetemen, szerkesztette az 1937-38-ban megjelenő Argonautákat, 1938-1946 közt lektora volt az Új Idők Irodalmi Rt.-nek. - Az Argonautákbari Radnótinak 1937-38-ban több verse és egy fordítása jelent meg, emellett a Pásztori magyar Vergilius című kötetet (1938) szerkesztő TrencsényiWaldapfel felkérésére fordította le 1938-ban Vergilius IX. eclogáját- a versforma ekkori megjelenése Radnóti költészetének egyik legnagyobb „fordulata". Ugyancsak az Argonauták körében merült föl egy nagy békeantológia terve is, melynek tervei fönnmaradtak Radnóti jegyzetei közt, de végül nem készült el s nem jelent meg (FGY:418^120.). Radnóti szűkebb baráti köréhez tartozott. Később több tanulmányt írt Radnóti költészetéről és műfordítói tevékenységéről. - Felesége PETROLAY MAGIT (1908-1997): író, műfordító. Férjéhez hasonlóan Kerényi Károly tanítványa volt, 1930-ban végzett magyar-latin szakon a budapesti egyetemen. 1937 és 1941 között középiskolákban tanított, emellett meséket, meseregényeket írt, mesegyűjteményeket válogatott, fordított, népmeséket dolgozott fel. Első könyveit férjével közösen írta (Az ezüstpagoda, 1934; A csodatoll, 1940). - Gyermekeik közül IMRE ANDRÁS (1935-) még gyermekként ismerte Radnótit. Két keresztnevet kapott a keresztségben (apja zsidó, anyja katolikus volt), kiskorában mindkettőt használták a családban és az ismeretségi körben. Később magyar-történelem szakos tanár lett, majd újságíró. - 124, 125, 174, 175, 189, 240, 297, 310, 341, 349 TURÓCZI-TROSTLER JÓZSEF (1888-1962): irodalomtörténész, kritikus. A Nyugat munkatársa, 1917-től a Pester Lloyd kritikusa; itt Radnóti hét kötetéről - köztük az Ének a négerről... címűről is (1934. febr. 17.) - és a Korunk antológiáról is cikket írt. - 85 112