Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

MAKKAI LÁSZLÓ (1914-1989): történész. 1936-ban a kolozsvári egyetemen tanári, ugyanakkor Budapesten bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Ekkor költözött a fővárosba, s lett 1936-40 között az OSZK munkatársa. A Vajthó László által szerkesztett A tanítás problémái sorozat 16. köteteként az ő szerkesztésében és előszavával jelent meg az Új magyar költők II. antológia, melyben Radnóti öt verssel szerepel. Makkai előszavában amellett érvel, hogy létezik a fiatal nemzedék, melyet lehet és kell reprezentálni. (Halász Gábor a Nyugat 1937. áprilisi számában A líra ellenforradalma címmel közölt tanulmányt az antológia kapcsán a nemzedékről, és Radnótiról nagyon kedvezően írt cikkében. Az ehhez fűzött szerkesztői jegyzetében írta Babits: „A szerkesztők nem tartják még elérkezettnek az időt arra, hogy a legfiatalabb magyar költőgenerációra nézve a kritikus rangsorozatot próbáljon megállapítani, s úgy érzik, hogy az összehasonlítások súlyos igazságtalanságra vezethetnek. Nem mulaszthatjuk el ez alkalomból külön is fölhívni a figyelmet a fiatal Weöres Sándor kivételes tehetségére, mely még kiszámíthatatlan meglepetéseket hozhat azoknak, akik a magyar líra jövője iránt érdeklődnek." Ez nem eshetett jól Radnótinak, aki kritikát írt az Új magyar költők első kötetről a Nyugat 1937. februári számában.) - 369 MARTON ISTVÁN - nem sikerült azonosítani. - 273 MESSINGER MARIANNE (1909-2000): szegedi zongoratanárnő. Radnóti tovább is tartotta vele a kapcsolatot: 1934. szeptember 14-én jegyezte fel naplójába: „Este Messinger Miminél Bachot hallgattam." A zongoratanárnő lakása Szegeden a Madách u. 1/B alatt volt (Apró). Később Mimi feleségül ment ERDŐDI jÓZSEFhez (lásd ott). - 61 MURÁNYI-KOVÁCS ENDRE (1908-1968): író, műfordító. 1926-31 között a bécsi világkereskedelmi főiskolán tanult, s ezzel párhuzamosan Budapesten 1931-ben jogot végzett. Magántisztviselőként dolgozott. 1934-től a Független Szende irodalmi rovatvezetője volt, 1937-ben a Vajda János Társaság sajtóügyi titkára lett, 1938-ban Párizsba emigrált. 1937-ben megjelent Börtön című verseskötetéről Radnóti kritikát írt: „A nemes, nyugodt, szinte puritán hang, mely végigvonul [...] könyvén, ritka jelenség első verseskönyvben" (Nyugat, 1937. ápr.). - 354 MÜLLER MIKLÓS (1913-2000): fotóművész. Az Orosházán született Müller 1931-ben a szegedi egyetem jogi karára iratkozott be. A doktorátus megszerzése után apja ügyvédi irodájában gyakornokoskodott Orosházán, majd 1937-ben a fővárosba költözött, és ugyanebben az évben három kötethez is fotókat készített (Ortutay Gyula: Parasztságunk élete, Féja Géza: Viharsarok, Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság). 1938-ban zsidó származása miatt külföldre emigrált: egy évet Párizsban töltött, majd Portugáliába és Marokkóba ment, végül 1947-ben Spanyolországban telepedett le, s halálig ott élt. - Szegedi egyetemi évei alatt, valószínűleg 1932-33-ban figyelt föl a Szegedi Fiatalok csoportjára, s ezt követően alakult ki benne a tudatos fotózás igénye. Később a Művkollal készítette első művészi értékű szociofotóit és portréit. Radnótival is ekkor ismerkedett meg a MIEFHOE (Magyar Izraelita Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Egyesülete) menzáján. Barátok lettek, majd 1934 februárjától 1934 augusztusáig, Radnóti egyetemi tanulmányainak befejezéséig együtt laktak Wolff doktor Bokor utcai házában; többekkel (pl. Tolnai Gábor, Bihari Ferenc és egy Grünberger [Ottó] nevű „utolsó éves orvostanhallgató, pszichiáter") együtt vették ki az albérletet (vö.: Lengyel 1985 és Müller:44.). Itt készítette az egyik legjelentősebb portrésorozatot Radnótiról (Bókay:lll-113. és 134.), akit később is fényképezett: Gyarmati Fannival friss házasként (Bókay:136, 161-162), valamint az 1939-ben Koffán Károly párizsi műtermében az összejött baráti társaságban (Bókay:166,168.). - 88,108 NAGY ZOLTÁN (1884-1945): költő, író, kritikus, a Nyugat első nemzedékének tagja, Tóth Árpád legjobb barátja. - 161,183, 294, 330, 377 102