A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 4. (Szeged, 2004)

Orbán Imre: A Szeged-alsóvárosi ferences kolostor középkori fametszetei

A szeged-alsóvárosi ferences kolostor középkori fametszetei ORBÁN IMRE (Móra Ferenc Múzeum, Szeged) A Szeged-Csanádi Egyházmegyei Kincstár

1 kiállításán tekinthető meg az a szegedalsóvárosi ferences kolostor tulajdonában lévő nyolc, kisméretű, kétoldalas nyomat, melyek oldalain két-két, összesen tehát 32 fametszet látható. Ez azonban csak 16 képtípust jelent, hisz minden ábrázolásból két példány maradt ránk. Belőlük két teljesen egyforma sorozat állítható össze. A magyarországi emlékanyagot tekintve értékes emlékek, bár nemzetközi viszonylatban nem számítanak ritkaságnak. Eddig a délvidéki eretnekmozgalmak egyházellenes támadásaira feleletül született szentképekként tartotta számon őket a szakirodalom.

2 Ezek azonban nem szentképek, hanem olyan 16. századi nyomatok, melyeknek, készítőik eredeti szándéka szerint, valamely kalendárium oldalaivá kellett volna lenniük. Ez az oka annak, hogy kétoldalasak, és az ünnepeket illusztráló képeken szerepelnek a hét azon napjainak a jelölései, melyekre az adott évben és héten az ünnepek estek. A nyomás után a metszetek mindkét oldalát kifestették, ez is jelzi, tervezték az egybefűzésüket. Ugyanakkor csak lettek volna egy kalendárium lapjai, mivel az eredeti célra soha nem használták föl őket. Ennek két oka lehetett. Vagy a szériában készített kalendárium eme lapjaiból többet nyomtak, és így ezek már fölöslegessé váltak, vagy a képek összeállításába hiba csúszott, s így a levonatok a naptár összeállításánál használhatatlanokká lettek. A megmaradt nyolc nyomatot a 16. század második felében, különösen a délnémet területeken közkedvelt ún. Bauernkalender, parasztkalendárium, egy nem különösebben igényes naptártípus oldalainak szánták. Valamely kisebb grazi vagy bécsi nyomda termékei.' Keletkezési idejük az 1560 és 1580 közötti évekre tehető.

3 A nyomtatás lehetséges dátumai közelebbről meghatározhatók. A metszeteken lévő napjelölésekből ugyanis tudjuk, hogy abban az évben, amikor a kalendáriumunk elkészült példányait használták, a karácsony (négy napon át ünnepelték) péntek, szombat, vasárnap és hétfői napokra, Szent István első vértanú keddre, Szent János evangélista szerdára, az aprószentek pedig csütörtökre esett. Az említett ünnepeket a hét eme napjain 1559-ben, 1564-ben, 1570-ben és 1581-ben ülték. A naptárakat természetüknél fogva a használat éve előtt állították össze és adták ki. így metszeteink keletkezési éve a következő évszámok közül az egyik: 1558,1563,1569,1580. A dúcok ennél korábban is készülhettek. A színezett levonatok, mivel eladhatatlanokká vagy fölhasználhatatlanokká lettek, a nyomda elfekvő készletévé, ún. makulatúrává váltak. Ábrázolásaik már nem voltak 1 A kiállítás Szegeden a Dóm téren lévő püspöki palota és Hittudományi Főiskola épületegyüttesében látható. 2 BÁLINT SÁNDOR: Szeged reneszánsz kori műveltsége. (Akadémiai Kiadó Bp., 1975.) 34. 1. Ennek nyomán más szerzők is hasonlóan vélekedtek. 3 Itt mondok köszönetet Borsa Gedeon professzor úrnak a metszetek eredete meghatározásához nyújtott segítségéért. 5