A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 4. (Szeged, 2004)
Péter László: Miscellanea Vásárhelyiensa
A Zorkóczyak Érdekes família a Zorkóczyaké is: ez is szerteágazik. Zorkóczy Lajosról és feleségéről, Schubert Máriáról már ejtettem szót, amikor lányuknak, Zorkóczy Irénnek Szathmáry Tihamérral kötött házasságát említettem. De azt most kell előadnom, hogy a családi hagyomány szerint Schubert Mária az osztrák zeneszerző családnak leszármazottja volt. Zorkóczy Lajos ócsai főjegyzőnek első feleségétől négy gyermeke született: Lajos, Ilona, Ella, Berta. 30 Korán megözvegyült, és 1860-ban újra nősült. Schubert Mária úgy került Ócsára, hogy a bátyja vasutat épített a falu mellett, s ő eljött Ausztriából meglátogatni. Itt ismerte meg az özvegy főjegyzőt, beleszeretett, és a négy gyermek ellenére hozzáment. Szült neki még ötöt: Irmát, Annát, Margitot, Irént, Bélát. Ellát Szabó Lajos bíró vette feleségül. Két gyermekük lett: Lajos és Jenő. Szabó Jenő első házasságából született Szabó Iván (1913-1998) Munkácsy-díjas szobrász, kiváló művész; a Képzőművészeti Főiskola tanára, évtizedeken át a vásárhelyi művésztelep vezetője. Felesége, Nikolin Éva (1932-2001) újságíró, rádióriporter - Vásárhely szülötte. 31 Még érdekesebb Zorkóczy Margit (1869-1951) és leszármazottainak pályája. Ő 1897-ben ment férjhez Nagy Antal (1855-1902) kiscelli, majd celldömölki körjegyzőhöz. A nála 14 évvel idősebb férje ötévi házasság után, 1902-ben szívszélhüdésben meghalt. Özvegye három gyermekkel, negyedikkel a szíve alatt, hazaköltözött édesanyjához Ocsára. Három (Iván, Méda, Irén) Kiscellen és Celldömölkön született, a negyedik (László) Ócsán. Szathmáry Tihamérné Zorkóczy Irén, hogy testvérnénjén segítsen, a legkisebb gyermeket, az egyéves Irént, a temetés után elvitte Vásárhelyre. Úgy megszerették, hogy mikor egy év múlva édesanyja és nagyanyja, az ómama haza akarta vinni Ocsára, a Szathmáry házaspár csak úgy engedte, ha visszahozhatják. Nagy Irént nevükre vették, s a lány úgy nőtt föl, hogy nagynénjét hitte édesanyjának, nagybátyját édesapjának, Szathmáry Eleket nagyapjának. Édesanyját nem is anyjának hívta, hanem Aninának. „Azt se tudtam, hogy miért." Mint gyerek - emlékezett vissza - fel sem fogtam, és nem is gondolkoztam azon, hogy Ócsán van még egy másik anyám és három testvérem. Már vagy 10 vagy 11 éves lehetettem, mikor Iván felvilágosított, hogy az én édesapám is meghalt, és csak nevelt gyereke vagyok azoknak, akiket szüleimnek hittem. Különösebb megrázkódtatást nem okozott ez a felfedezés, legföljebb »édesanyám« szigorúságát magyaráztam arra, hogy azért ilyen velem, mert nem az ő gyereke vagyok. A legrégibb gyerekkori emlékem az, amikor a Szathmáry nagyapa, akit én Tapatának neveztem el, először vitt el az Oldalkosár utcai házba, amit akkor vettek meg, és megmutatta a nagy, kilencszobás épületet, ahol majd együtt lakik az egész család. Ötéves lehettem akkor, megmutatta, melyik lesz az én kis szobám, és megkérdezte, milyen színűre festesse. Én persze gyerekfejjel azt mondtam, hogy rózsaszínre. Lett is az olyan rózsaszín, hogy mindenki megijedt tőle, csak nekem volt nagyon szép. Ócsán maradt testvérei közül irodalmi nevezetességű lett Kovács Antalné Nagy Méda ( 1899-1984) tanár íróként és költőként egyaránt. Szerepel a Magyar irodalmi lexikon ( 1965) és az Új magyar irodalmi lexikon (1994, 2000 2 ) megfelelő köteteiben. 1932-ben verseivel 30 HOLICS ENDRÉNÉ: i. m. 4. 31 SZENTI TIBOR: A rádiós költő. Szegedi Szépírás, 2003. március, 14. 54
