A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 4. (Szeged, 2004)

Péter László: Miscellanea Vásárhelyiensa

mutatkozott be a Nyugatban, 1936-ban elbeszéléssel. Asszonyoknak üzenem (1934) című verseskötetét Kardos László, Mélyből hoztam (1936) címűt Vas István méltatta szintén a Nyugatban. Elbeszéléseket, az asszonyi sors kérdéseit boncolgató regényeket, életrajzi regényeket, ifjúsági regényeket is írt. Világnézeti álláspontját jelzi, hogy 1945 után a Vigília és az Új Ember közölte írásait. Az ő lánya volt Szauder Józsefné Kovács Mária, írói nevén, férje után, Szauder Mária (1926-1981), a budapesti pedagógiai főiskola, majd az Apáczai Csere János gyakorlógimnázium könyvtárosa és vezetőtanára. Férje a neves egyetemi tanár, Szauder József (1917-1975) irodalomtörténész volt. Szauder Máriáról az Új magyar irodalmi lexikon ezt írta: „Tanítványaival magyar irodalomtörténeti ritkaságokat adott ki; férjének szerkesztőtársa Kaszinczy és Kölcsey műveinek sajtó alá rendezésében. Férje halála után az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában dolgozott. Közös kutatásuk érdeme Faludi Ferenc Árkádia akadémiai tagságának kimutatása." A család másik két tagja fiú volt. A legidősebb, Nagy Iván (1898-1977) jogot végzett a pesti egyetemen. Az első világháborút végigharcolta, számos kitüntetést, vitézségi érmet szerzett, és főhadnagyként szerelt le.

32 A nemzetiségi kérdés különleges szakértője, a világ magyarságának kutatója lett. Emlékszem, nevét már az 1940-es évek elején megismertem a cserkészvezető-képzésben. Fő műve, az Öt világrész magyarsága (1935) számunkra fogalom volt. Ösztöndíjjal Párizsban, Genfben tanulmányozta a nemzetiségi kérdést. Evégett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium osztálytanácsosaként beutazta Európát, 1938-ban az Egyesült Államokat. Angolul, franciául, németül, olaszul beszélt. E tárgykörbe vágó fontosabb munkái még: Nyugat-Magyarország Ausztriában (1932); Hungarians in Canada (1938); Les Hongries dans le monde (1938); Az amerikai magyarság (1939); A magyarság világstatisztikája (1941); A külföldi magyarság (1944). A legfiatalabb testvér pedig, aki édesapja halála után, már Ocsán született: Nagy László (1902-1960), szintén kapcsolatban maradt az írott szóval: újságíró lett, a Magyar Távirati Iroda munkatársa. Ady költészetének lelkes híve; gazdag Ady-köny vtárát családja örökölte. Szathmáry Nagy Irént is megkísértette az írás. A Képes Krónika című szépirodalmi, művészeti és társadalmi hetilapban 1928. július 22-én Vaddisznó-szelídítés címmel elbeszélése jelent meg. О 1901. április 29-én született Kiscellben, de vásárhelyiként nőtt föl. Itt járt elemibe, majd Pestre az angolkisasszonyokhoz adták kereskedelmibe. Az apácákat nem szívelte, ezért a második és a harmadik osztályt Szegeden járta. A Margit u. 6. sz. alatt, bizonyos Báthy néninél volt kosztos diák vásárhelyi barátnőjével, Nyikos Sárival együtt. 1919. március végén a forradalmi zűrzavar miatt „hadi" érettségi bizonyítványt kaptak, s hazamehettek Vásárhelyre. Mivel Szathmáryék otthagyták a várost, elkótyavetyélték házukat, bútorukat, mire 1919 szeptemberében hazatértek, albérletbe kényszerültek. Zorkóczy (Nagy) Irén 1929. április 20-án férjhez ment dr. Holies Endre (1881-1946) bányahatósági főtanácsoshoz, a salgótarjáni bányakapitányság vezetőjéhez. Salgótarjánba költözött. Ám az ő kapcsolatai sem szakadtak meg vásárhelyi barátaival. Keresztény magyar közéleti almanach. Bp., 1940. 2. k. 734. 55