A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 4. (Szeged, 2004)

Adattár - Szelesi Zoltán: Csáky József szegedi levelei

nyi véleménye, ezt az a közlése is megcáfolja, hogy a magyar rádió - szokásos karácsony előtti - intervjout vett tőle. 41.(1965. XII. 15.) 42. (66. II. 17.) E levelében többek között - a kereskedelem által irányított abszrakt művészettel szembeni elutasító magatartásának ad ismét hangot. Soraiból most is - mind mindig - érződik a súlyos áldozat vállalás, amely ezen álláspontja mellett való állhatatos kitartásáért a műkereskedelmi divat Csákyt szegénységre és elhallgattatásra ítélte. 43. (66. III. 22.) A rajzolás szükségességét plasztikai munkásságán belül - más szobrászoktól eltérően - Csáky rendkívül fontos és komoly dolognak tartotta, melyet szerinte nem lehet csak úgy „mellékesen" művelni. Ezért is készített oly sok rajzot, melyeknek rendszeres létrehozási időszaka a hosszú téli hónapok voltak, amikor a hideg miatt műterméből a lakásába vonult. Figyelemre méltó, hogy a megújhodás vágya - mely Csáky művészetét egész életében jellemezte - a mesterből 78 éves korában sem halt ki. 44. (66. IV. 29.) Csáky több levelében örömmel és büszkeséggel, hosszasan írt a magyar kiállítás párizsi sikeréről. Értékelésében azonban csak a régi műveket dicsérte, a tárlat modern anyagáról az volt a véleménye, hogy a francia fővárosban az semmi újat nem jelentett. 45. (66. V. 26.) 46. (66. VI. 4.) Egy Szegeden rendezendő Csáky-kiállítás megrendezésére gondoltunk a Móra Ferenc Múzeumban, de ez sajnos - az itthon levő kevés Csáky-szobor miatt - nem valósult meg. 47. (66. VI. 11.) Bajomi Lázár Endre Csákyról többször írt. így pl. a „ Szegedről indult" (Tükör, 1966. nov. 45. sz.) с cikkében. Itt említjük meg a „A Montmartre " с. könyvét, amelynek „A szobrászat magyar Picassoja" с fejezetében a mesterről emlékszik meg. (Bp. 1967.211-213.). Továbbá „ Egy Párizsban élő magyar szobrászművész nyolcvanadik születésnapja " (Magyar Nemzet, 1968. márc. 19.) с cikkét soroljuk ide. Szintén Bajomi Lázártól való az a Csáky halálát cáfoló glossza (B.L.E. : „ Szándéktalan emberölés" - Élet és Irodalom, 1968. 15. sz. 10.), amelyben elmarasztalja a Művészeti Lexikont, mert e szerint - a még élő - Csáky József 1963-ban elhunyt. 48. (1966. VII. 4.) A művész öröme, bizakodása - amint az lenni szokott - ezúttal sem volt sokáig zavartalan. Az Ígéretekben kilátásokban Csáky már nem hisz fenttartás nélkül. Egyedül a munkában nem csalatkozik, ezért dolgozhat kis szobrain oly szorgalmasan. 235